Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Harmadik rész. Gyakorlati ismeretek
árujegyzék nem bővíthető (az abban fel nem tüntetett árukra csak új bejelentéssel lehet oltalmat igényelni). Bele kell tehát foglalni a tervezett bejelentéssel kapcsolatos teljes profilt, továbbá át kell gondolni az esetleges előirányzott fejlesztési elképzeléseket is. Magának az árujegyzéknek a szövege, vagyis a termékeknek és szolgáltatásoknak szakszerű megnevezése elsősorban műszaki-kereskedelmi kérdés, a lehetőség szerűit azonban úgy kell azt megfogalmazni, ahogyan a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások osztályozására létesült nemzetközi (Nizzai) megállapodás mellékletében szerepelnek. Az ilyen eljárás az esetleges külföldi bejelentések megtételét is kedvezően segíti elő. A megnevezéseknek konkrétnak kell lenniük, nem túlságosan részletezőnek, de pontosnak, a szakember számára félreérthetetlennek. Az említett nemzetközi megállapodásnak az áruk felsorolását, csoportosítását tartalmazó melléklete magyar, francia és angol nyelven a Magyar Szabadalmi Hivatalban megtalálható, és betekintés céljából a bejelentők rendelkezésére áll, a teljes lista több mint 10 000 árut és szolgáltatást tartalmaz. A belföldi védjegybejelentések képviselő útján is megtehetők, ezek nem teljes listáját a mellékletben találhatjuk meg. Az árujegyzék összeállításánál tapasztalt típushibák a) Egyáltalán nem jelölnek meg árujegyzéket. Arra gondolnak, hogy például, ha a bejelentő pékség, a Magyar Szabadalmi Hivatal automatikusan megjelöli az árujegyzéket. Nem így van. Ha nem jelölnek meg árujegyzéket a bejelentésben a Szabadalmi Hivatal a bejelentést további vizsgálat nélkül elutasítja még akkor is, ha evidens, hogy a pékségben kenyeret és más pékárukat árusítanak. b) Az árujegyzéket nem jelölik meg, csak utalnak rá oly módon, hogy megjelölik a bejelentő mindenre kiterjedő tevékenységét. Ez nem jelenti az árujegyzék megadását. Tehát ez esetben a bejelentést minden további vizsgálat nélkül elutasítják. c) A bejelentők gyakran elfeledkeznek arról, hogy ha az árujegyzék a tíz szót meghaladja, akkor az árujegyzéket hat példányban mellékelni kell. d) Tipikus hiba az árujegyzék összeállításánál, hogy a bejelentő teljesen pontatlanul jelöli meg azt. így például egyéb nem meghatározott termékekre, tevékenységre és szolgáltatásokra utal. A Szabadalmi Hivatal munkatársainak ez esetben hiánypótlásra kell felszólítaniuk a bejelentőt. e) Az sem ritka, hogy nem jelölik meg, hogy a kérdéses áruk vagy szolgáltatások a Nizzai Megállapodás hányadik áruosztályában szerepelnek. f) Gyakori továbbá az, hogy a kérdéses áru vagy szolgáltatás a Nizzai Megállapodás másik osztályába tartozik és nem abba, amelyet a bejelentő megjelölt. Ebben az esetben a Szabadalmi Hivatalnak tisztáznia kell a bejelentővel, hogy valójában hova tartozik a kérdéses áru vagy szolgáltatás. g) Nem ritka az az eset, hogy a bejelentő felsorolja az árujegyzéket és meg is jelöli, hogy a kérdéses áruk mely áruosztályba tartoznak, azonban az áruk több 53
