Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Első rész. Bevezetés
A kilencvenes években a nemzetgazdaság egészét érintő pozitív változások a külkereskedelemben is egészséges struktúraváltozást idéztek elő a védjegyjogosultak arányában. Az Európai Unióhoz való csatlakozás aktuálissá válása még jobban előtérbe hozta a védjegyeket. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által bejelentett és az érdekelt társminisztériumok közreműködésével használt közösségi tanúsító védjegy (rendszeresen ellenőrzött kiváló magyár termékminőség tanúsítására) az össznemzeti cselekvési program fontos részévé vált. Védjegyek a privatizációban A privatizációban jelentősen megnőtt a védjegyek szerepe és jelentősége. A védjegyeknek fontos szerepe van a magyar vállalatok külföldiek által történő privatizációjánál. A külföldiek kiemelkedő figyelmet fordítanak a már ismertté vált magyar védjegyek arculatának megőrzésére - ugyanakkor saját védjegyük bevezetésére is. A söripari privatizáció során a Spaten, az Amstel, a Holsten licenc alapján gyártott sörök külföldi védjegyei közismertté váltak, emellett más magyar sörelnevezések tucatjait jelentették be védjegyoltalomra. A privatizációval kapcsolatos, nehezen megoldható speciális problémáknak viszont se szeri, se száma. A kérdések nem elméleti jelleggel, hanem a gyakorlati megoldás igényével merülnek fel. A felmerült esetek között az alábbiakat látszik érdemesnek megemlíteni. a) A Kőbányai Sörgyár 1986. október 17-én benyújtott bejelentésével a 32. áruosztályban világos sörök vonatkozásában lajstromoztatta a Dreher szóvédjegyet 126.158 lajstromszámon, továbbá 1988. március 17-én kelt bejelentésével a 42. áruosztályban a Dreher söröző szóvédjegyet 127.241 lajstromszámon. A Kőbányai Sörgyár védjegy-bejelentési eljárását megelőzte a Dreher S.P.A. (Milánó) cég 391.182 lajstromszámú nemzetközi védjegy oltalomnak a megszűnése. Az oltalom megszűnésének megállapítására a használat hiánya jogcímen került sor. A lajstromozott és ismert megjelölések ellen a Dreher család Belgiumban élő és más nevet viselő leszármazottja fellépett. Személyiségi jogaira való hivatkozással kérte ezeknek hivatalból való törlését. Mivel erre jogi lehetőség nem volt, további tárgyalásokat a védjegyjogosulttal folytattak, és az ügy a külföldi Dreher utód jelentős összegű anyagi kompenzálásával zárult. b) Szintén érdekes tanulságokkal szolgált a Pick-per. Pick Márknak, a híres Szegedi Szalámigyár alapítójának a leszármazottai személyiségi jogaik sérelmére való hivatkozással beperelték a Pick Szegedi Szalámigyár és Húsüzem Rt. céget avégett, hogy az hagyjon fel a Pick név használatával. A felperesek perindítása mögött 5 millió dolláros anyagi követelés állt. A felperesek a Ptk. 77. § (1) bekezdésére alapozták követelésüket, amely a névviseléshez való jogot deklarálja és arra, hogy a Szalámigyár a Pick nevet csak 1990-ben vette fel. 18
