Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)
Első rész. Bevezetés
vagyonmérlegekben a védjegyeknek konkrétan meghatározott értékeivel találkozunk. Néhány kiragadott példa szemlélteti e megjelölések felértékelődését. Tungsram Herz: Kemikal: Milla duó: Centrum Aruház: 5 milliárd forint (50 millió dollár); 180 millió forint; 25 millió forint; 6 millió forint; 2,8 millió forint.. Bár a védjegy-értékelési adatok nem mindig kerülnek nyilvánosságra, a szakirodalom, és más területekről szerzett adatok alapján azt lehet mondani, hogy a védjegyek értéke elsősorban működő, leinformálható, fejlődőképes vállalatok által forgalmazott fogyasztási cikkek esetén határozható meg. Az érték függ a védjegy ismertségétől, amely általában annál nagyobb, minél régebben ismert a védjegy. Piacgazdaságunk megteremtésére irányuló törekvések, a gazdasági társaságok tízezreinek megalakítása, a külföldi beruházások tömeges megvalósítása, a nagy világcégek jelenléte, a vegyesvállalatok ezreinek létrejötte és a privatizáció Magyarországon erőteljesen megnövelte a védjegybejelentések és az oltalom alatt álló védjegyek számát. E megjelölések a piacgazdaságban az iparjogvédelem egyéb tárgyaihoz hasonlóan piacteremtő, fenntartó és fejlesztő eszközök, amelyek jelképként gyakran erősebben hatnak a fogyasztói képzeletre, mint a száraz tények. Másrészt pedig az államilag vizsgált, időbeli és árujegyzék vonatkozásában precízen meghatározott, kizárólagos jogot biztosító, és szinte számtalan variánsban felhasználható megjelölés, forma iránt világszerte megnőtt az igény. Jelenleg a világon több tízmillió a lajstromozott védjegyek száma. A magyar, valamint a részben vagy egészben külföldi érdekeltségű cégek egyaránt felismerték, hogy vállalkozásuk, társaságuk arculatának kialakításához az előnyös értékesítéshez és reklámtevékenységükhöz a védjegy feltétlenül szükséges. A privatizáció során a vállalatok goodwilljének értékelésekor szintén előtérbe kerül a védjegyek lényeges arculatformáló szerepe, vagyoni értéke. A nemzeti védjegybejelentések számának gyors növekedése, minden korábbi elképzelést felülmúló évenkénti megugrása egyértelműen a fentieket tanúsítja. Ha figyelembe vesszük, hogy 1980-ban csak 341 és 1985-ben 740 bejelentést tettek az elmúlt öt év fokozatos növekedést mutat, mivel 1988-ban 1115, 1989- ben 1566, 1990-ben 3331, 1991-ben 3725, 1992-ben 3925 és 1994-ben 3954 bejelentésre került sor. A magyar védjegy reneszánszát a régi, közismert védjegyek újjáéledése jellemzi. Az elmúlt években egyre több - cégnévvel és családi névvel is egybeeső - régi magyar védjeggyel találkozunk. E régi jelzéseket, ha oltalom alatt álltak, belföldön és külföldön is intenzíven használják, ha nem álltak oltalom alatt, A védjegyek szerepe a piacgazdaságban 15
