Tattay Levente: Védjegyekről vállalkozóknak (Budapest, 1995)

Első rész. Bevezetés

Magyarországon elsőként az 1890. évi II. törvény szabályozta a védjegyek jogi oltalmát. Az első védjegytörvény meghatározta a védjegy alapfogalmát, fajtáit, szabályozta az oltalom megadásának feltételeit és a törlés módját. Alapvető rendelkezései közül több, így a megkülönböztető jelleg megköveteléséről, az oltalmi idő hosszáról, az elsőbbségről, mind a mai napig lényegében fennmaradt.

Mivel a Szabadalmi Hivatal 1890-ben még nem létezett a védjegyjogi szabályozásra n&m az iparjogvédelem körében, hanem a kereskedelmi szférában került sorÁ(A Magyar Szabadalmi Hivatal csak 1995-ben jött létre.) A védjegybejelentést a bejelentő telephelye, illetőleg lakhelye szerint illetékes kereskedelmi és ipari kamaránál kellett benyújtani. A kamaráknak ez a funkciója egészen 1948-ig megmaradt. A Központi Védjegylajstromot kezdetben a Kereskedelmi Minisztérium vezette. Az első védjegytörvény több módosuláson ment keresztül a védjegyek központi lajstromozása iparjogvédelmi hatósági feladattá vált.

Az 1890. évi II. törvény nyolcvan évig funkcionált, figyelembe véve, hogy jelenleg hatályos védjegytörvényünk 1970. július 1-én lépett hatályba.

A hatvanas évek második felében a külkereskedelem volumenének növekedése, a nemzetközi kapcsolatok bővülése és a nemzetközi iparjogvédelmi vonatkozású egyezményekhez való csatlakozás szükségessé tette az 1890. évi II. törvénycikk előírásain alapuló magyar védjegyjog modernizálását.

A jelenleg hatályos védjegytörvény a Védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény előírta a védjegyek oltalomképességi vizsgálatát, bevezette a szolgáltatási védjegyek intézményét, létrehozta a védjegyek mind a mai napig hatályos fórumrendszerét.

A rendszerváltás során bekövetkezett gazdasági változások a gazdálkodó szervezetek számának rohamos megnövekedése, a privatizációs változások és a nemzetközi jogi szabályozásban bekövetkezett változások az elkövetkező időszakban újra aktuálissá tették a védjegyjog modernizálását.

A hazai védjegyjogi fejlődés legfontosabb eseményeit az alábbi időrendi táblázatba lehet foglalni.

1890 Az első magyar védjegytörvény hatályba lépése.

1909 Magyarország ez évben csatlakozott az ipari tulajdon oltalmára

vonatkozó Párizsi Uniós Egyezményhez és a Védjegyek Nemzetközi Lajstromozására vonatkozó Madridi Megállapodáshoz.

1925 A védjegyek nemzeti osztályozásának bevezetése.

1934 Magyarország csatlakozik az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzése megakadályozására létrejött Madridi Megállapodáshoz.

1967 Magyarország csatlakozik az Áruk és Szolgáltatások Védjegy

Lajstromozás Céljából történő Nemzetközi Osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodáshoz.

1970 A jelenleg is hatályos, a Védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény hatályba lépése.

1990 A magyar védjegyjog centenáriuma.

11