Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

III. Kiemelt jogi kérdések

maztathatók a vegyi anyagok, élelmiszerek (az azok előállítására vonatkozó eljárások igen).

A szabadalmi jog egyik leggyorsabban fejlődő fejezete a mikrobiológiai találmányoké. A Budapesti Egyezmény alapján a hazai gyakorlat is elismeri a biológia egves területén bizonyos megoldások szabadalmaztat hatóságát (például a mikroorganizmusok alkalmazását), sőt a növény- és állatfajták szabadalmaztathatóságát is lehetővé teszi. Több országban ez még nem lehetséges.

b) Komp u terprogramok

A komputerprogramok nem szabadalmaztathatok. E programok egy része viszont, amelyeken az alkotó tevékenységéből fakadó eredetiség jegyei felismerhetők, a szerzői jog alapján (1969. évi Ili. törvény) oltalom alatt áll. Ez az oltalom azonban nem illeti meg az ún. rutinszoflvereket. Elvileg az sem zárható ki, hogy egy számítógép működtetéséhez kapcsolódó program szabadalmi oltalom alá kerüljön akkor, ha az ún. hardver szabadalmi oltalom alatt áll.

c) Félvezető chipek

A félvezető chipekről — e tekintetben — világszerte hosszas vita dúlt. A szakemberek szerették volna elérni, hogy a chipek irszerzői jogi oltalom alá kerüljenek. Ehelvett több országban ikülön oltalom alá kerüllek a chipek. Nálunk az 1991. évi XXXIX. törvény rendelkezik arról, hogy a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 1992. január 1-jétől oltalom alatt áll. amenin iben az eredeti.

90