Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

II. A transzfer módozatai

— műszaki specifikációk (tennék, gép -lb.);

— adatlapok, anyagjegyzékek;

— anyag-összetételi előírások (un. receptek);

— méréseredmények általában;

— vegyi analízisek eredményei;

— műszaki számítások;

— gyártási és műszaki előírások kézikönyvei (példáid az ún. gépkönyvek, amelyek gépleírást, üzemeltetési és karbantartási utasításokat tartalmaznak):

— gyártási vagy termék-ellenőrzési leírások;

— minőség-ellenőrzési eredmények;

— üzemeltetési hibaelhárítási előírások;

— optimalizációs programok;

— műszaki modellek (akár egv üzem makettje i-):

— műszaki jelentések, feljegyzések általában;

— kutatási jelentések.

Legtöbbször természetesen nem egyetlen dokumentációban, hanem több fajtában jelenik mega transzfer tárgya. Sőt. az ún. komplett dokumentáció a legkülönfélébb műszaki információkat is magában foglalhatja, egv részüket például az ún. kék pauza formájában, más részüket sokszorosított \agv nyomtatott szöveg alakjában, kiegészítve számos műszaki rajzzal, esetleg részletrajzzal, műszaki számításokkal, táblázatokkal. grafikonokkal.

Teljes felsorolást adni mindazon dokumenlumfajláról. amelyekben a transzfer tárgya megtestesülhet. szinte lehetetlen. \z azonban mára példaként szolgáló felsorolásból is kitűnik, hogy példáid a maradandóan rögzített know-how inkább tartalmaz részletekbe menő adatokat, mint a szabadalmi leírás. > íg\ általában terjedelme is nagvo bb. Egy szabadalmi leírás csupán néhány oldal szokott lenni (persze kivételek vannak), rajzai vázlati-zeniek. Ezzel szemben a transzfert magában foglaló dokumentáció általában ennek többszörösét te>zi ki terjedelemben (kivételek természetesen itt is vannak), s nemegyszer több

50