Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

I. Alapfogalmak

'édjegvnek hirdetés vagy üzleti levelezés formájában való használatát is teljes értékűnek fogadják el. A legtöbb országban azonban csak az árun vagy annak csomagolásán történő használatot ismerik el. \ annak országok, amelvek még tovább mennek: a védjegv megújításának is feltétele, hogv az azt megelőző használatot igazolják |L S \. Japán stb.).

Nemzetközi megállapodás alapján, a védjegy re vonatkozóan a Magyarországon történő bejelentéssel nemzetközi oltalmat b lehet nyerni. E nemzetközi oltalom alapján 31 európai és nem európai országra lehet oltalmat szerezni.

A többi ország vonatkozásában rendelkezésre áll a tágabb körű nemzetközi egvezmém . miszerint a magvar bejelentési nap elsőbbségével ezekben az országokban is oltalmat lehet szerezni. Hozzá kell tennünk, hogv a védjegyek esetében ennek valamixel kisebb a jelentősége, mint a szabadalmaknál. A védjegyek esetében a bejegyzésnél b fontosabb a használat.

\ védjegyekre b lehet használati engedélyt adni (licencia). V jogtalan használó bitorlást követ el. aminek letiltás, kártérítés lehet a következménye, sőt kivételesen büntetőjogi következményekkel is járhat.

Megjegy zem hí. hogy technológiatranszfer — főleg fogy asztási cikk — esetében a yédjegy transzfer (licencia) éppen ob an fontos. mint a műszaki ismeretek átadása.

V védjegyhez hasonlít funkciójában a cégnév, ha azt árujelzőként használják. Ennek transzferje azonban bonyolultabb. mint a védjegy é és akadály okba is ütközhet a cégkizárólagosság elve miatt.

45