Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

I. Alapfogalmak

tevékenységet a felelősségi kérdéstől függetlenül; másrészt az olyan műszaki szolgáltatási tevékenységet, amely tervezői elemeket tartalmaz, s a tevékenység a szakszerűségi felelősségen túlmenően meghatározott műszaki eredményfelelősséggel is párosul; végül pedig a műszaki tanácsadói tevékenységet. Ezzel kapcsolatban néhány pontosítást mindenképpen megkell tenni:

— a tervezési tevékenység a ,,klasszikus” engineering, amely szerteágazó tevékenység (lásd a későbbiekben), egy része csupán .,szakszerűségi ’ felelősséggel jár (például a pusztán részlettervezés),

— a nem tervezési műszaki szolgáltatások önmagukban általában nem párosulnak eredményfelelősséggel (legfeljebb kivételesen), ezek önmagukban a „műszaki segítségnyújtás” fogalomkörébe tartoznak, nem pedig az engineeringébe.

— a komplexebb tervezési tevékenység gyakran párosul a „műszaki segítségnyújtás" fogalomkörébe tartozó egy vagy több szolgáltatással (az eredményfelelősség éppen ezáltal válik elvállalhatóvá, illetve biztosíthatóvá), amelyek a tervezési tevékenységgel mintegy összeolvadva annak kiegészítő részeivé válnak (ezért is szükséges az engineeringfogalom tágítása).

— műszaki tanácsadói tevékenység tulajdonképpen önálló kategória, amely korlátozott felelősséggel jár.

Az engineering fogalmának tisztázás korántsem öncélú, hanem az egyes szerződések kapcsán nagyon is gyakorlati jelentőségű. Amennyiben ugyanis közelebbi meghatározás nélkül alkalmazzák, úgy később számos félreértést okozhat a szerződések teljesítésekor, értelmezésekor és az engineering?t végző fél felelősségi köre megállapítása esetén. Az előbbiek szerint meghatározott engineeringnek, illetve a műszaki segítségnyú jlá' egyes formáinak a felelősségi köre ugyanis eltérő. Másfelől, míg az engineeringszerződések vállalkozási vagy megbízási jellegűek, addig a műszaki segítségnyújtási szerződésekre inkább a megbízási jelleg jellemző (bár lehelnek kivételek). A tanácsadói tevékenység is elsősorban megbízási