Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

I. Alapfogalmak

séghez kapcsolódó minden olyan megoldás \ agv adal. ameh nek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik”. Nyilvánvaló, hogy e törvényi szakaszok ismét nemcsak a műszaki know-how-t. hanem a nem műszakit i> felölelik.

A műszaki know-how tehát az a műszaki, a gyakorlatban felhasználható ismeret és tapasztalat, amelynek titokban maradásához érdek fűződik. A know-how. s így a műszaki know-how is, más országokban is a különféle tisztességtelen versenyt tiltó rendelkezések révén áll közvetett oltalom alatt. Megjegyzendő azonban, hogy legbiztosabb külföldi oltalmát maguk a knowhow transzferjére vonatkozó szerződések segítik elő.

5.1. Konstrukciós know -how

A konstrukciós know-how mibenléte legjobban egv példán érzékeltethető. Látszatra nem nehéz feladat egy hosszú, végtelen acél szállítószalag beépítése valamely berendezésbe. Abban az esetben azonban, ha olyanok az üzemi körülmények, hogy ennek az acélszalagnak egy 250 °C-os fűlőzónán és egv szobahőmérsékletű hűtőzónán egyaránt át kell haladnia, a megoldás (kivitelezés) már lényeges műszaki problémát jelenthet. A nehézségek növekedhetnek, ha a szalag teljes hossza mondjuk 100 méter és >zélessége 2 méter. Eddig ezt a feladatot több külföldi gépgyártó cég közül jól csupán egy tudta megoldani, mégpedig a meghajtásnál alkalmazott apró fogásokkal. A többi cégnél is működött ugy anez a berendezés, de az — az acélszalag szükségszerű, nagyfokú váltakozó összehúzódása és kitágulása miatt — túl gyakran meghibásodott. Vzok a

c> eV O

fogások, amelyek az üzemzavaroknak elejét vették, konstrukciós know-hoyv-nak tekinthetők.

Dy en és hasonló know-how-ok majd minden iparágban előfordulnak. így például gyakori a konstrukciós know-how a lég- és szárítástechnikai megoldások esetében. Az. hogy milyen

20