Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

IV. Szerződéses kérdések

zást. a bírói gyakorlatot pedig még kevésbé. Következésképpen egyet kell érteni dr. Sebestyénnel °. aki azt a gyakorlati tanácsot adja, bogy valamennyi, a licenciaszerződés által érintett kérdés tekintetében célszerű azt vélelmezni, bogy a szóban forgó kérdésben a szabálv saját érdekünkkel ellentétes. Tekintettel arra. hogy e szabályok általában diszpozitívek, tehát a szerződő felek által a szerződésben megváltoztathatók, a lehetőség szerint minden kérdést célszerű a magyar érdekeknek megfelelően szabályozni. Az idézett szerző a probléma szemléltetésére példaként a szabadalom exportját (az ón. aktív licenciaszerződéseket) hozza fel. Abból indul ki, hogy ha nem áll ezzel ellentétes szerződéses kikötés, akkor a szabadalom exportja:

— a találmány alkalmazhatóságának teljes műszaki területére szól,

— kizárólagos licenciát biztosít,

— allicencia engedélyezésére feljogosítja az engedélyest,

— az előállítást és értékesítést egyaránt lehetővé teszi,

— az értékesítésből a lieenciaadót kizárja,

— minden olyan földrajzi területre kiterjed, amely kizárva nincsen,

— biztosítja a licencia lajstromozását,

— műszaki dokumentációk, tervek, rajzok szolgáltatását magában foglalja,

— a licenciaadó harmadik személy fellépése esetén jogszavatossága alapján felelősséggel tartozik.

— a licenciaadó a találmány újdonságáért, műszaki megvalósíthatóságáért. gazdaságosságáért, versenyképességéért, minőségéért szavatossággal tartozik,

— a továbbfejlesztések ingyen átadandók, ez azonban nem \ iszonos. vagvis a licenciavevő nem köteles saját fejlesztéseit a licenciaadónak átadni,

— a licenciavevő a találmányra vonatkozó adatok birtokában

J" dr. Sebestyén: Szabadalomkereskedelem. 1. ni. 7. o.

149