Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

IV. Szerződéses kérdések

— lajstromozott szellemi termékekre v onatkozó licenciaszerződések (szabadalmi licencia, védjegylieeneia slb.),

— nem lajstromozott szellemi termékekre vonatkozó „licencia-szerződések (know-how-szerzőt lések),

— engineeriugszerződések,

— a legkülönfélébb szolgáltatásokra vonatkozó szerződések.

Vannak ezen túlmenően ún. „soktárgyú szerződések, amelyek a legkülönfélébb kötelezettségeket együttesen foglalják magukban.

Az engineeringszerződés a legkülönfélébb mérnöki tévékéin - ség elvégzésére vonatkozhat, a tanulmánykészítéstől a különféle mélységű tervezésig, a felmérésektől a mérnöki tanácsadásig. Sokirányú szerződésnek is lehet engineering eleme, E szerződés alapjában véve adásvételi, vállalkozási, illetve megbízási jellegű lehet. A legkülönfélébb szolgáltatásokat felölelő szerződések is lehetnek vállalkozási (amikor eredményfelelősséggel járnak együtt) vagy megbízási szerződések. Szerepelhetnek a technológiatranszfer során azonban az „egyéb” kategóriába sorolható, egyedi jellegű szerződések, mégpedig akár mint önálló kötelmek, akár más kötelmek kiegészítőjeként vagy részeként (mellékkötelezettségekként). Ilyenek például:

— bérmunka vagy javítás elvégzésére vonatkozó szerződések (megbízási vagv vállalkozási jellegűek),

— együttműködési megállapodások valaminek a közös fejlesztésére (általában vállalkozási jellegűek),

— berendezés vagy gép kipróbálására vonatkozó szerződés, mint önálló kötelem (általában megbízási szerződés),

— bérleti szerződés (szerelési gépekre vagy szerszámra).

— lízingszerződés, (leasing) tulajdonképpen bérleti szerződés, amelynek lejártával a gép. illetve a berendezés a kölcsönvevő tulajdonába megy ál.

A fentiekben a hasznosítási engedélvt tartalmazó tipikus szerződésekről is tettünk említést. A mindennapi életben azonban a hasznosítási engedélvt tartalmazó szerződések sokrétűb-134