Gazda István: A technológiatranszfer (Budapest, 1993)

III. Kiemelt jogi kérdések

lieeneiaszerződéseket érintő rendelkezéseik vonatkozásában a joggyakorlat meglehetősen szilárd. Ugyanakkor az EGK idevágó jogszabályai viszonylag új keletűek, a joggyakorlat még erősen változó, szigorodó tendenciájú, bürokratikus vonásokat is mutat. Ez utóbbiak miatt az érdekeltek erősen bírálják. Azt is előre kell bocsátani, hogy az Egyesült Államok kartelellenes törvényei alkalmazásának gyakorlata némiképpen eltérő a szabadalmi licencia-, illetve a know-how-szerződések esetében. Ugyanez a helyzet az EGK kartelellenes jogszabályainál i> fennáll, de itt az egyes területeken belül i> helyenként egymástól eltérő megoldások vannak.

E kartelellenes jogszabályoknak a licencia-, illetve knovvhow-szerződéseket érintő rendelkezései a következők:

USA: — Sherman Act 1. és 2. §-a.

— Clayton Act 14. és 18. §-a.

— Federal Trade Commission Acl45/a. I) bekezdések.

EGK: — A Római Szerződés 85. és 86. $-ai.

E rendelkezések kihatásait a licencia-, illetve know-howszerzőflésekre főbb témacsoportonként párhuzamosan ismertetjük.

a) Tiltott szerződéses rendelkezések

Vz irodalom hat óban. esetleges szerződéses rendelkezésfajtát sorol fel. amelyek mind az Egyesült Államok, mind az EGK gyakorlatában tiltottak (természetesen indokolt kivételek előfordulnak), és négy további óival említ, amelyek ugyan még nem ilyenek, de amennyiben a szerződés, amely bíróság elé kerül, ilyen kikötést tartalmaz, az lehelőséjjet adna arra. ho<rv szintén tiltottá váljanak. E rendelkezések szerint tilos

1. az olvan kikötés, miszerint a lioenciavevő köteles meghatározott. nem szabadalmazott termékei vagy szolgáltatást vásárolni a licenciaadótól. Ez az ún. ..Tie-in kikötés. E szigorúan vett tilalom alól azonban kivételt tettek már olyan esetekben.

103