Palágyi Tivadar - Pálos György (szerk.): Iparjogvédelem Franciaországban - Francia technika és tudomány 3. (Budapest, 1972)
II. Szellemi alkotások felhasználása
Műszaki megállapodások Philippe Rouyrre a CREUSOT-LOIRE vállalat Iparjogvédelmi t Licencia és Dokumentációs Igazgatóságának vezetője Témánk igen széles és nagyon fontos. Mielőtt fő pontjainak vizsgálatára rátérnénk, szeretnénk először is a témát körvonalazni . A szabadalmi és védjegy-licenciaszerződésekkel külön tanulmány foglalkozik, ezért azokat itt nem tárgyaljuk. A vizsgálandó kérdés kapcsán először azt kell meghatározni, hogy melyek a műszaki megállapodások céljai. E célok meghatározása a következő lehet: hasznosittatni, vagy két vagy több partnerrel együtt hasznosítani, megalkotni, kifejleszteni, vagy alkalmazni egy eljárást,vagy eljárások öszszességét, amelyek vagy az egyik fél,vagy több fél tulajdonát képezik. Mindjárt leszögezhetjük, hogy több fél közötti megállapodásnak nem előfeltétele, hogy ezek ugyanazon a területen működjenek és egyetlen eljárás tekintetében legyenek illetékesek, vagy igyekezzenek illetékességet szerezni. Sok egyezményt kötnek olyan felek, akik különböző, de egymást kiegészítő eljárásokban illetékesek és a feleket összekapcsoló egyezmény célja éppen az, hogy olyan együttműködést biztosítson, amely egy komplexum közös vizsgálatát és esetleges hasznosítását teszi lehetővé. Példaképpen említhető egy vegyi vállalat, amely egy uj eljárást ismer és érdekében áll egy gyárépitővel való társulás, hogy utóbbi megfelelő berendezéseket dolgozzon ki az uj eljárás hasznosítására; az eljárást és 75
