Palágyi Tivadar - Pálos György (szerk.): Iparjogvédelem Franciaországban - Francia technika és tudomány 3. (Budapest, 1972)
I. Szellemi alkotások és azok jogvédelme
A régi törvény 41. szakaszának szövegezése az alábbi: "Azokat, akik tudatosan rejtegetnek, eladnak, vagy eladásra felkínálnak,, vagy francia területre bevisznek egy, vagy több bitorolt tárgyat, ugyanúgy büntetik, mint a bitorlót." Megerősíti ezt az értelmezést a "tudatosan" határozó jelentése, mert kifejezésre juttatja a csalárd szándék szükségességét a vétség elkövetéséhez. Ilyen körülmények között a vétség elkövetőjének jóhiszeműsége a vétséget nem hatálytalanitja. Megjegyezzük még, hogy a régi törvényben a 40. szakasz által definiált, a szabadalom tárgyát képező eszközök használata, vagy termékek gyártása utján elkövetett vétség mellett a 41. szakasz a rejtegetés, eladás, eladásra felkínálás, vagy a francia területre való bevitel cselekmények elkövetőire akkor, ha a cselekményeket tudatosan követték el, ugyanolyan büntetést szabott ki. Ezek büntetése tehát azonos volt a bitorlókéval, vagyis a közvetlen elkövetőkével, akik a szabadalom tárgyát képező terméket gyártották, vagy ilyen eszközöket gyakorlatba vettek. Az uj törvény szerint a bitorlás nem korlátozódik a szabadalom oltalmi köre alá eső jogsértés! módokra, és az uj törvény 51. szakaszában említett bitorló cselekmények felsorolása nem korlátozó jellegű. Az uj törvény fontos jellemvonása, hogy a bitorolt termék felhasználása, vagy eladása,vagy forgalombahozatala, valamint birtoklása felhasználás vagy forgalombahozás céljából abban az esetben, amikor ezeket a cselekményeket nem a bitorolt termék gyártója követi el, csak abban az esetben képez bitorlást, ha ezeket a cselekményeket az ügy ismeretében követték el. Ugyanez a helyzet, amikor eszközöket adnak át azzal a céllal, hogy a szabadalmazott találmányt gyakorlatba vegyék. Például az a cselekmény, amikor egy készülék különböző részeit, amelyek különállóan nem állnak oltalom alatt, külön-külön adják el, de e részek egyesítése a szabadalmazott készülékhez hasonló, vagy azzal azonos készüléket eredményez, kifogásolható és bitorlást eredményez, ha ezt az egyesítést szándékosan végezték. A szabadalmas tehát az Uj törvény szerinti gyakorlatnak megfelelően okosan teszi, ha a bitorlónak tekintett személyt értesiti a szabadalom tartalmáról, mielőtt megindítja az eljárást, vagy akár a foglalást. Ez az elővigyázatosság fölösleges, ha a bitorlás közvetlen, vagyis ha a bitorló gyártja az állítólag bitorolt terméket,vagy készüléket, vagy ha ő veszi gyakorlatba a szabadalmazott eszközt,vagy eljárást. Mielőtt jobban elmélyednénk a szabadalom által adott időleges monopólium tiszteletben tartásának érdekében a jogalkotó 48
