Palágyi Tivadar - Pálos György (szerk.): Iparjogvédelem Franciaországban - Francia technika és tudomány 3. (Budapest, 1972)
I. Szellemi alkotások és azok jogvédelme
abban az értelemben, ahogyan a törvény ezt említi, tekintettel arra, hogy az ilyen termékek és kompozíciók csupán "gyógyszerekként" kaphatnak oltalmat. Egyszerű állítások a gyakorlatban nem elegendők ahhoz, hogy megszüntessék az oltalom elnyerésének minden reményét a feltaláló számára, aki elsőként valóban felfedezett gyógyászati tulajdonságokat ezekben a termékekben, vagy kompozíciókban. Ezért a gyakorlatban találmányi bejelentés készítésekor mindig kívánatos megadni azokat a feltételeket, amelyek mellett a közölt farmakológiai tulajdonságokat megállapították, kifejteni a felhasznált műszaki paramétereket /legalább olyan mértékben, hogy hivatkozni lehessen az irodalomban már ismertetett módszerre/, a kapott eredményeket és - különösen akkor, ha ezek nem nyilvánvalóak a szakemberek számára - azokat a következtetéseket, amelyek az eredményekből levonhatók a szabadalom tárgyát képező termék, vagy kompozíció által rendes körülmények között mutatott gyógyászati tulajdonságokra nézve. cl Gyógyszerek "általános családjainak" oltalma Itt csupán röviden emlitjük azt a problémát, amely a gyógyászati hatású vegyi termékek "általános családjainak" oltalmával kapcsolatos. Előrebocsátjuk, hogy ilyen oltalmat csak nagyon nehezen lehet a legjobb feltételekkel kapni. Egyes szakemberek azon a véleményen vannak, hogy a vegyi termékek családjait nem lenne szabad oltalmazni,kivéve azokat a tagokat, amelyekkel kapcsolatban tényleges kísérleteket végeztek. Álláspontjuk támogatására egy újabb határozatot /Sté. An. Éts. Glayman c/ Firme Dr. Kampschulte, Párizsi Törvényszék, 1962. február 27., Ann., 1963, p. 378/ idéznek, amely a kémia területén semmisnek nyilvánított, elégtelen leírás miatt,egy olyan szabadalmat, amely általános eszközökkel leirta telitetlen, többvegyértékü alkoholok alkalmazását fényesitő gyanánt nikkel-alapú elektrolitokban, azzal az indokolással, hogy nem lehet minden telítetlen többvegyértékü alkoholt fényesitőként alkalmazni. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a vitatott szabadalom az illető anyagcsoportnak csak egyetlen képviselőjére adott példát, és minden kísérheti bizonyítás hiányában állította, hogy a többi telítetlen, többvegyértékü alkohol ugyanilyen tulajdonságokkal rendelkezik. Azt gondolhatjuk, hogy a biróság talán kevésbé lett volna szigorú az illető szabadalommal szemben, ha az több példát ad meg telítetlen többvegyértékü alkoholokra mint fényesitőkre. Ekkor a biróság talán kedvezőbben Ítélte volna meg az illető szabadalom nyújtotta lehetséges oltalmat olyan telítetlen, többvegyértékü alkohol fényesitőként történő alkalmazásánál, amely nem szerepel a szabadalmi leírásban példaként. 44
