Palágyi Tivadar - Pálos György (szerk.): Iparjogvédelem Franciaországban - Francia technika és tudomány 3. (Budapest, 1972)

I. Szellemi alkotások és azok jogvédelme

A rendelet 5. szakasza szerint semmisek és hatástalanok az olyan különleges gyógyszer-szabadalmak, amelyek elvekre, módszerekre, rendszerekre, elméleti felfedezésekre és elgondo­lásokra vonatkoznak, amelyeknél nem adták meg a farmakológia! tulajdonságokat és legalább egy gyógyászati, dietetikus vagy diagnosztikai alkalmazást. Az 1968. január 2-i törvény nem szögezi le, hogy milyen legyen a gyógyszerre vonatkozó szabadalom leirása. Ezt a kér­dést tárgyalja azonban az 1968. december 5-i rendelet 7. sza­kasza, amelyben megismétlik azt a követelményt, hogy a szaba­dalmi bejelentés leírásának - ha az gyógyszerre vonatkozik - tartalmaznia kell a farmakológiai tulajdonságok leirását és legalább egy gyógyászati, dietetikai vagy diagnosztikai alkal­mazást, valamint lehetőség szerint egy gyógyászati alkalmazási példát. Az 1968. december 5-i rendelet tehát lényegileg az 1960 május 30-i rendelet 9. szakaszát ismétli; a gyógyászati alkal­mazás példájának bemutatása azonban már nem kötelező. A párizsi járásbiróság 1971. junius 22-i Ítélete egy American Cyanamid Company c/ Sté Laboratoires Sobio ügyben ad­ta a fenti szakaszok első értelmezését a joggyakorlat számára. A bíróság szerint a törvényhozás szándékosan használt különbö­ző kifejezéseket a gyógyító tulajdonságok jelölésére, amelyek egy gyógyszernél szükségesek ahhoz, hogy szabadalmazható legyen az 1960. május 30-i rendelet 3. szakasza szerint, és a farma­kológiai tulajdonságok jelölésére, amelyeket a BSM leírásának tartalmaznia kell ahhoz, hogy az ne legyen semmis elégtelen le­­irás miatt, ugyanazon rendelet 5. szakasza értelmében. Ez a megkülönböztetés a bíróság szerint azzal jár, hogy a "farma­kológiai tulajdonságok" kifejezésnek szükségszerűen azt az értelmet kell adni, amivel a gyakorlati szakemberek szemében bir, tehát a gyógyszer azon tulajdonságait kell jelentenie, amelyeket állatkísérleteken kimutattak. A bíróság ezért elégtelen leírás miatt semmisnek nyilvá­nította az American Cyanamid Company szabadalmát, amely töb­bek között 2-amino-l-butanolra vonatkozott, és ezt úgy jelle­mezte, hogy "hasznos a tuberkolózis bacillus által okozott fer­tőzések kezelésében", de ezt nem igazolta állatkísérletek farmakológiai eredményeivel. Az 1960. május 30-i rendelet 5. szakaszával kapcsolatban a bíróság ilyen értelmezése erősen kritizálható. Szerintünk egészen másképpen kell magyarázni a különbséget a kifejezések között, amelyeket a törvény alkalmaz a szabadalmazott gyógy­szerek tulajdonságainak megjelölésére. Az 1960. május 30-i rendelet 3. szakaszában a törvényhozó egyszerűen lefektette azt az általános elvet, hogy egy terméknek ahhoz, hogy gyógy­szerként szabadalmazható legyen, szükségképpen rendelkeznie kell "gyógyító, megelőző,vagy dietetikus tulajdonságokkal" a Közegészségügyi Kódex L 511 cikke értelmében. Az 5. szakasz csupán azokat a minimális feltételeket szabja meg, amelyeknek a BSM leirása meg kell feleljen ahhoz, hogy elégtelen leírás miatt ne legyen semmis. 42

Next

/
Thumbnails
Contents