Palágyi Tivadar - Pálos György (szerk.): Iparjogvédelem Franciaországban - Francia technika és tudomány 3. (Budapest, 1972)
I. Szellemi alkotások és azok jogvédelme
szabadalmazását, hanem ezt alárendelte a BSM-nek, amely történetesen az első alkalmazás feltalálását oltalmazza. Ezt a rendeletet egyes szerzők azzal kiritizálták, hogy az visszaszorítja ismert gyógyszerek további kutatását. A törvényhozás felismerte, hogy egy ismert gyógyszer második alkalmazása rendszerint rendelkezhet a szabadalmazhatóságot megalapozó összes tulajdonsággal. Feltételezték azonban, hogy egy már ismert gyógyszer második gyógyászati alkalmazásának oltalmazási lehetősége több hátránnyal jár, mint előnnyel. Egy olyan BSM-nek, amely esetleg oltalmazhatta volna egy gyógyszer második alkalmazását, csak csekély gyakorlati értéke lett volna, Nehéz lett volna az ilyen BSM bitorlását kimutatni, figyelembe véve a gyógyszerelosztást szabályozó francia előírásokat és a szokásokat, amelyeket orvosok gyakorolnak gyógyszerek felírásakor . Ennek a korlátozó rendelkezésnek a hatását azonban kompozíciók esetében bizonyos körülmények között enyhíteni lehet. A 3. szakasz 2. bekezdése csupán olyan vegyületek szabadalmazhatóságát zárja ki, amelyeknek tulajdonságai csak alkotóik ismert tulajdonságainak összegét képviselik. így pl. egy gyógyszer második alkalmazása szabadalmazhatónak gondolható, ha ennél az alkalmazásnál sajátos, uj alakban kerül felhasználásra, még akkor is, há ennek az uj alaknak a felépítésében szereplő komponensek ismertek voltak. Pl. egy BSM-et, amely kenőcsalaku termék dermatológiai felhasználására vonatkozik, nem érvényteleníthet olyan korábbi nyomtatvány, amely ugyanannak a terméknek az orális, vagy parenterális alkalmazását Írja le,belgyógyászati célra. A kenőcs szabadalmazhatósága onnan származik, hogy az illető termék egyesítése a kenőcs egyéb komponenseivel a termék eddig ismeretlen tulajdonságát, egyes dermatológiai bántalmakat gyógyító htását hozta létre. Megjegyzendő, hogy az 1960. május 30-i határozat 3. szakasza szerint kifejezetten nem szabadalmazhatok a nem emberi gyógyszatban használatos gyógyszerek. Az állatorvosi gyógyszerek, amelyekre semmiféle oltalmat nem engedélyeztek, igy ki voltak zárva minden oltalomból. A Közegészségügyi Kódex L 511 cikke a gyógyszer fogalmát az embergyógyászatban használt gyógyszerekre korlátozta. Ezt a fogalmat az 1967. szeptember 23-i 67-827 sz. rendelet kiterjesztette az állatorvosi termékekre. Kérdéses, hogy ez a változtatás nem hozta-e magával állatgyógyászati gyógyszer BSM- mel való oltalmazásának a lehetőségét, annak a kifejezett hivatkozásnak ellenére, amellyel a határozat 3. cikke az embergyógyászatra utal. Az Államtanács, amelyet ebben a kérdésben az iparügyi miniszter megkérdezett, negativ véleményt nyilvánított, vagyis az állatgyógyászati gyógyszereket nem lehetett szabadalmaztatni az 1968. január 2-i törvény életbelépése előtt. 35
