Palágyi Tivadar - Pálos György (szerk.): Iparjogvédelem Franciaországban - Francia technika és tudomány 3. (Budapest, 1972)
I. Szellemi alkotások és azok jogvédelme
gyártó kereskedelmi forgalomba szándékozott hozni, megfelelő aktivitást és káros hatástól való mentességet mutattak, és hogy a gyártáshoz használt módszerek garantálták azok tisztaságát és egyneműségét. 2. A különleges gyógy szer-szabadalmak rendszere Az 1959. február 4-i 59-250 sz. rendelet, amely mélyrehatóan megváltoztatta a gyógyszerkészítmények sorsát az iparjogvédelem területén, leszögezte, hogy a különleges gyógyszerszabadalmak részletes szabályait az Államtanács határozatai állapítják meg. ügy rendelkezett azonban, hogy 1/ a különleges cyógyszerszabadalom /BSM/ újdonságával kapcsolatban a technika állását ismertető jelentést kell készíteni; 2/ a BSM által adott jogok nem tilthatják gyógyszeripari termékek gyártását orvosi vény alapján; 3/ BSM-re az ipari tulajdon ügyeivel megbízott miniszter nem kizárólagos kényszerengedély adását rendelheti el a közegészségügyi miniszter kérelmére, ha a BSM által oltalmazott gyógyszer gyártása mennyiségben,vagy minőségben elégtelen, vagy ára rendellenesen magas. Ez utóbbi rendelkezés elvben utal egy 1953. szeptember 30-i határozatra, amely az ipari tulajdon ügyeivel megbízott minisztert felhatalmazta a közegészségügy érdekében olyan rendelkezés kiadására, amely a gyógyszeripari termékek és gyógyszerek előállítására alkalmas eljárásokra, berendezésekre és eszközökre engedélyezett szabadalmakat "különleges licencia" rendszerbe sorolja, ha az illető gyógyszeripari termék vagy gyógyszer a közönségnek csak elégtelen mennyiségben, vagy minőségben, ill. túl magas áron áll rendelkezésére. Az 1959. február 4-i rendelet szintén javasolta a Közegészségügyi Kódex gyógyszer meghatározására vonatkozó L 511 cikkének uj szövegezését. Gyógyszeren lényegileg minden olyan szer, anyag, vagy kompozíció értendő, amely emberi betegségeket gyógyitó, vagy megelőző tulajdonságokkal bir, valamint minden termék, amelyet orvosdiagnosztikai célból beadnak, és minden dietetikus termék, amely összetételében olyan anyagokat tartalmaz, amelyek önmagukban nem tápszerek, de jelenlétük a terméknek a gyógyászati dietetikában kívánatos^különleges tulajdonságokat kölcsönöz. A Közegészségügyi Kódex L 511 cikkének uj fogalmazása szerint a röntgen-kontrasztanyagok, amelyektől az emlitett határozat megtagadta a gyógyszer-jelleget, ebbe a kategóriába kerültek, amennyiben olyan termékek, amelyeket embernek adnak be orvosdiagnosztikai célból. A BSM rendszert az Államtanács 1960. május 30-i 60-507 sz. rendelete vezette be. Ez a rendelet 1968. december 31-ig volt érvényben. 32
