Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)

1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Hatodik fejezet - Az ipar- és piacszerkezet mint innovációs forrás

vett példáknak is) közös vonása. Ha eg)7 iparág lényegesen gyorsabban növekszik, mint maga a gazdaság vagy a népesség, nagy valószínűséggel megjósolható, hogy erőteljes szerkezetváltozások következnek - legkésőbb akkor, amikor elérte jelenlegi méretének kétszeresét. A meglévő gyakorlat továbbra is igen sikeresnek számít, ezért senkinek sem akaródzik ahhoz hozzányúlni. De ilyenkor már kezdenek kimenni a divatból. Sem a Citroen, sem a Bell Telephone vezetői nem akarták elfogadni a fenti tényt, ezzel magyarázható, hogy miért tudták az „újoncok”, „kívülállók”, vagy a korábban csak „másodosztályúnak” számító cégek saját piacukról kiszorítani őket.

2. Ha a gyorsan növekvő iparág már megkétszerezte önmagát, piacszemlélete és a piac kiszolgálásának módja rendszerint már nem megfelelő. Vagyis a régi vezetők piacszemlélete és piacfelosztása már nem felel meg a valóságnak, inkább történelem. Ezzel szemben a jelentések és számok még mindig a hagyományos piacszemléletet tükrözik. Ez magyarázza két olyan, egymástól eltérő innováció sikerességét, mint amilyen a Donaldson, Lutkin & Jenrette és a középnyugati „intelligens befektető” brókercégek. Mindkettő megtalálta azt a piacszegmenst, amelyet a meglévő pénzintézetek nem vettek észre, következésképp nem is tudtak jól ellátni: a nyugdíjalapok túlságosan újak voltak, az „intelligens befektető” pedig nem illett bele a Wall Street világról alkotott képébe.

A kórházigazgatási történet is azt bizonyítja, hogy a hagyományos kövületek már nem felelnek meg egy gyors növekedés után a piac követelményeinek. A második világháború után elsősorban a „paramedicina” növekedett, tehát különböző kórházi szakmák fejlődtek ki: a röntgen, a patológia, az orvosi laboratórium, a különböző szaktudományok stb. A második világháború előtt ezek gyakorlatilag nem is léteztek. Maga a kórházigazgatás is külön szakmává fejlődött. A hagyományos „háztartási” szolgáltatások, melyek korábban uralták a kórházi műveleteket, immár gondot jelentettek az igazgatásban, hiszen igen nehéznek és költségesnek bizonyultak, különösen attól kezdve, hogy a kórházi dolgozók, elsősorban a kis fizetésűek, szakszervezetekbe tömörültek.

A korábbi példák között bemutatott könyvesboltlánc (lásd 3. fejezet) szintén jól példázza, miként változik a piacszerkezet a gyors növekedés következtében. Sem a kiadók, sem a régi amerikai könyváruházak nem vették észre az új vásárlók, a „bevásárlók” felbukkanását a régi, hagyományos olvasók mellett. A hagyományos könyvesbolt észre sem vette ezt az új

93