Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)

1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Harmadik fejezet - A váratlan mint innovációs forrás

méghozzá ugyanolyan eredménnyel, és sokkal korábban. A németek természetesen szintén polimerizált szálat akartak előállítani - és meg is tehették volna, a világ vezető helyének elfoglalásával együtt, már tíz évvel azelőtt, hogy a DuPont felfedezte a nejlont. De mivel nem tervszerű kísérlet során történt, az eredményét elvetették mint lényegtelent, kiöntötték a véletlenül keletkezett szálakat, és elölről kezdték az egészet.

Az IBM története ugyancsak jól mutatja, mit eredményez, ha valaki hajlandó a váratlan sikerekre odafigyelni. Az IBM tulajdonképpen annak köszönheti sikerét, hogy nem egyszer, hanem kétszer is képes volt kihasználni a váratlan sikert. A harmincas évek elején az IBM majdnem tönkrement. Minden pénzét arra költötte, hogy létrehozza az első elektromechanikus könyvelőgépet, melyet a bankoknak akart eladni. De az amerikai bankok nem akarództak új berendezést vásárolni a gazdasági visszaesés idején, vagyis a harmincas évek elején. Az IBM akkor úgy döntött, hogy nem bocsátja el dolgozóit, és továbbra is gyártotta a gépeket, akkor persze még raktárra.

Amikor az IBM a mélyponton volt - legalábbis így szól a történet-, Thomas Watson Sr., az alapító egy vacsorán egy hölgy mellé került. A bemutatkozáskor a hölgy megkérdezte: „Maga az IBM-féle Watson? Vajon miért nem hajlandó az értékesítési igazgatója megmutatni nekem az új gépüket?” Mr. Watsonnak fogalma sem volt, mihez kezdhet egy hölgy a könyvelőgéppel, sőt még akkor sem, amikor a hölgy elmondta, hogy ő a New York-i Közkönyvtár igazgatója - mivelhogy Mr. Watson még sohasem járt közkönyvtárban. Am a következő reggelen már a könyvtár nyitásakor ott volt.

Akkoriban a könyvtárak még tekintélyes állami pénzeket kaptak. Watson két óra múlva úgy sétált ki az épületből, hogy a következő teljes havi bérfizetésre elegendő megrendelés lapult a zsebében. És, miként mindig hozzátette egy kis kuncogással, valahányszor a történetet elmesélte, „Ott helyben kidolgoztam az új vállalatpolitikát: még a szállítás előtt, előlegként kérünk készpénzt. ”

Tizenöt évvel később az IBM kidolgozta az első korai számítógépet. Akárcsak a többi amerikai komputer, eredetileg az IBM-é is kizárólag tudományos célokra készült. Voltaképpen az IBM azért került a számítógépes üzletbe, mert Watson igen érdeklődött a csillagászat iránt. Amikor a számítógépet először állították ki az IBM kirakatába a Madison Avenue-n, programja szerint a Hold összes múltbéli, jelen és jövendő állásait számolta ki, hatalmas tömeg előtt.

52