Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)

1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Második fejezet - A céltudatos újítás és az innovációs lehetőségek hét forrása

össze és használta a kezdők számára készült latin nyelvkönyvet.) Tankönyv nélkül még a legjobb tanár is csak egy-két gyereket tudna egyszerre taní­tani, míg tankönyvvel még az igen rossz tanár is bele tud tölteni valamit akár harminc-harmincöt diák fejébe. Az újítás tehát, mint ahogy példáink is mutatják, nem feltétlenül techni­kai jellegű, sőt nem is szükségszerűen valami „megfogható dolog”. Nehe­zen tudnánk olyan technikai újítást találni, amelv hatásában felérne az olyan társadalmi jellegű innovációval, mint a napilapok vagy a biztosítás. A részletre vásárlás szó szerint átalakítja a gazdaságot. Ahol bevezetik, az ellátásközpontú gazdaságból igényközpontú gazdaság fejlődik ki, gyakorla­tilag függetlenül a gazdaság teljesítőképességétől (ezzel magyarázható, hogy a marxista kormányok miért elsősorban a részletre vásárlás lehetősé­gét törlik el hatalomra jutásukkor; így tettek a kommunisták 1948-ban Csehszlovákiában és 1959-ben Kubában is). A kórház, a mai modem for­májában a tizennyolcadik századi felvilágosodás terméke volt - és nagyobb hatással volt az egészségügyre, mint bármelyik orvostudományi felfedezés. A vezetés, a „hasznos tudás”, melynek segítségével az ember a különböző képességekkel és tudással rendelkező termelőerőt képes egyetlen „szerve­zetbe” összehozni, a huszadik század terméke. A modem társadalmat a menedzsment változtatta meg alapjaiban, s így valami olyan született, amit sem politikai, sem társadalmi elméletek nem tudnak megmagyarázni: létrejött a szervezetek társadalma. Gazdaságtörténeti könyvek August Borsigot nevezik meg a gőzmozdony német feltalálójaként. Ennél azonban sokkal fontosabb az az újítása, mely­nek során - céhekkel, tanárokkal, kormány hivatalnokokkal folytatott állandó küzdelem ellenére - létrehozta a gyárszervezés német rendszerét, és megalapozta Németország ipari erejét. Borsig volt az, aki kitalálta a Meister (mester) fogalmát, a kiválóan képzett és köztiszteletnek örvendő idősebb dolgozóét, aki meglehetős szabadsággal vezetheti a műhely munkáját; ő találta fel a Lehrling Systemet (a szakmunkásképző rendszert), amely össze­köti a gyakorlati képzést (Lehre) a tantermi iskoláztatással (Ausbildung). És Machiavelli ikertalálmánya, A fejedelemben (1513) kifejtett modem kor­mány és modem nemzetállam elképzelése, melyet hatvan évvel később követője, Jean Bodin továbbfejlesztett, jóval nagyobb hatással volt a gazda­ságra, mint a legtöbb technológiai újdonság. A társadalmi újításnak és jelentőségének talán legérdekesebb példáira a mai Japánban találhatunk. 40

Next

/
Thumbnails
Contents