Drucker, Peter F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a gyakorlatban (Budapest, 1993)

1. RÉSZ. INNOVÁCIÓ A GYAKORLATBAN - Első fejezet - Szisztematikus vállalkozás

II.

A közvélemény szerint a vállalkozás igen kockázatos. Az újítások közfigyelemnek örvendő területein, például a csúcstechnológiában, mikroszámítógép-gyártásban vagy akár a biogenetikában ez igaznak tetszik, hisz a veszteségek aránya nagy, és kevés a siker vagy akár a puszta fennmaradás esélye.

De miért kell ennek feltétlenül így lennie? A vállalkozó, a meghatározás szerint, az alacsony termelékenységű és hozamú területekről átcsoportosítja az erőforrásokat magasabb termelékenységű és több hozamot ígérő területekre. Persze a siker mindig kockázatos. De ha csak kicsit is sikeres egy vállalkozó, a megtérülés máris több mint elég ahhoz, hogy a kockázatot megszüntesse. A vállalkozás tehát jóval kevésbé kockázatos, mint az optimalizálás. Ha jól belegondolunk, nincs annál kockázatosabb dolog, mint optimalizálni a forrásokat ott, ahol az egyetlen helyes és nyereséges út az újítás lenne, vagyis ahol már megjelentek az innováció lehetőségei. Elméletileg tehát a vállalkozásnak nemhogy a legkockázatosabb, hanem a legkevésbé kockázatos tevékenységnek kellene lennie.

Rengeteg olyan vállalkozói szervezet van, amelynek hihetetlenül magas növekedési üteme könnyen meghazudtolhatja a vállalkozás és innováció nagy kockázatának egyetemes tévhitét.

Az Egyesült Államokban például a Bell Láb cég - a Bell Telephone System ötletadó jobbkeze - csaknem hetven éven keresztül képes volt egyik jó ötletet a másik után hozni - attól kezdve, hogy az első automata kapcsolóközpontot megtervezték 1911-ben, egészen az optikai kábel 1980-as előállításáig. De az ő nevükhöz fűződik még a tranzisztor és a félvezetők feltalálása, valamint a számítógépek első elméleti és tervezői alapozása is. A Bell Láb eredményei azt mutatják, hogy még a csúcstechnológiában is kis kockázattal jár a vállalkozás és az innováció.

Az IBM például, az egyik gyorsan változó csúcstechnológiai iparág, a számítástechnika egyik képviselője, az elektromosság és elektronika „régi elitjének” nagy versenytársa, eddig még egyetlen nagyobb hibát sem követett el. Ugyanezt elmondhatja magáról egy sokkal prózaibb iparágban tevékenykedő angol áruházlánc, a Marks & Spencer is, amely a „legvállalkozóibb” a világ nagy kiskereskedelmi üzedáncai között. A világ legnagyobb, márkás fogyasztói termékek szállítója, a Procter and Gamble ugyancsak majdnem tökéletes eredményekkel büszkélkedhet a sikeres innovációk terén. A Minnesota állambeli St. Paulban tevékenykedő „középtechnoló------------------------------------------ 37