Haraszti Mihály: Franchising a vállalkozók csodafegyvere? (Budapest, 1992)

I. A franchising jellemzői

A FRANCHISE SÚLYA, JELENTŐSÉGE

A statisztikai adatok - tömegük ellenére - persze sok mindent el is takarnak. Nem minden franchise jellegű kezdeményezés lesz siker, számtalan azoknak a hálózatoknak a száma is, amelyek legalább olyan hirtelen el is tűntek, mint amilyen sebességgel felbukkantak. A franchise forma önmagában még nem garancia a sikerre. Egy üzleti vállalkozásnak a franchise forma alkalmazásához az önálló, egyedi vállalkozásokhoz képest sokkal megalapozottabbnak kell lennie.

Ugyanakkor a siker is relatív és mértéke számtalan tényezőtől íiigg. Sikeresnek nevezhető egy hálózat már akkor is, ha hatékonysága lehetővé teszi több egység folyamatos és eredményes működését. Igen sok rendszer csak helyi jellegű, nem is kíván tovább terjeszkedni, azonban azon a szűk területen, ahol kiépítették, eredményesen működik. Terjeszkedésüknek nem a rendszer gyengeségei szabnak gátat, hanem az anyagi és szellemi erőforrások szűkössége. Angliában működik olyan gyorsétkeztetési rendszer, mely 17 egységével kiszorította Dél-Londonból világhírű vetélytársát, de erőforrásai nem elegendőek a további terjeszkedéshez.

5.2. Forgalma

az eddigi trendeket figyelembevéve, az előrejelzések szerint az I990-es években a világ teljes kiskereskedelmi forgalmának 25%-át a franchise üzletek forgalma adja;

az USA-beli több mint félmillió üzlet évi forgalma 700 milliárd USD; az USA-ban minden 3 dollárból egyet franchise üzletben költenek el;

Angliában 1988-ban 23%-os növekedéssel 3,8 milliárd angol fontra nőtt a franchise üzletek forgalma és az I989-es, mintegy 4,5 milliárd fontos forgalom után 1990-ben 7 milliárd feletti forgalmat várnak;

Nyugat-Európában 1989-ben 26 milliárd USD forgalmat realizáltak a franchise üzletek, az 1990-es években pedig 50 milliád dolláros forgalomra számítanak.

A forgalmi adatok előtérbe állítása természetesen igen csalóka lehet. Reális képet csak akkor kapunk, ha a forgalmi és a bevételi számokat együttesen kezeljük. A bevételi adatok ugyan mindenütt üzleti titoknak minősülnek, nem járunk azonban messze az igazságtól, ha - a hálózatok terjeszkedési ütemét és a rendszerek attraktivitását figyelembe véve - feltételezzük, hogy az impozáns forgalmi adatok megfelelő nagyságú nyereséget is eredményeznek. Termeléssel is összefüggő rendszereknél a rendelkezésünkre álló adatok szerint ez a ráta 18-22% lehet, míg a szolgáltatási és kereskedelmi szférában 20-40% a jellemző, ahol nem ritka az 50-60%-os nyereségráta sem.

33