Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
teljesen elhanyagolták. Ennek volt azután a következménye az, hogy az irányító szerv alá tartozó vállalatoknak nem volt egységes programja, hiányzott a koordinálás, nem ismerték sem egymás problémáit, sem az egyik vagy másik által megoldott feladatokat és így tovább. a) Az irányítási munkakört nehéz konkretizálni. Mindenesetre ide tartozik a közös feladatok kitűzése. Az egyik vállalat általában nem ismeri olyan közelről a másik vállalat problémáit, mint a közös irányító szerv, így rendszerint nem is tehetnek az irányító szerv közbelépése nélkül közös erőfeszítéseket ezek megoldására. Az irányító szervnek tehát egyik fontos feladata, hogy valamennyi vállalatánál felmerülő közös műszaki probléma megoldására irányítást adjon, esetleg a teendőket közöttük megossza. Az irányító szervnek kell meghatározni — természetesen elsősorban a felsőbb szervek célkitűzéseinek figyelembevételével — a megoldandó súlyponti feladatokat. Az újítói tevékenység nem lehet öncélú. Az olyan műszaki kérdések megoldására kell az újítókat ösztönözni, amelyek a népgazdaság fejlesztésében éppen soron következnek. Tehát gyakran ki kell lépni a szűk vállalati problémakörből és az újítások ügyét népgazdasági szintre kell emelni. Az irányító szerv ezt a feladatát legközvetlenebbül a vállalati újítási feladatterven keresztül láthatja el. Bár az (1) bek. b) pontja csak azt mondja ki, hogy az irányítószerv gondoskodik a vállalati újítási feladatterv kidolgozásáról, nem képzelhető el, hogy azt el ne bírálja. Az újítási feladatterv elkészítéséhez az irányítószerv egyrészt szempontokat ad, másrészt felülvizsgálja azt, összehangolja a többi vállalatának újítási feladattervével és így érvényesíti a közös célkitűzéseket. Irányító tevékenység az újítási ügyintézés egységességének biztosítása, az elvi döntések egységes alkalmazásának érvényesítése. Nem szabad előfordulnia annak, hogy az irányító szerv alá tartozó vállalatok különböző módszereket, eljárásokat kövessenek egynemű ügyekben, különbözőképpen vezessék az újítási naplót, készítsék elő döntésre az ügyeket, bírálják el a javaslatokat stb. Miután az irányítószervek felett álló szervek is hasonló irányító tevékenységet kötelesek folytatni, fokozatosan, lépcsőről lépcsőre alakítható ki az egységes módszer és rendszer és így elérhető az, hogy a népgazdasági szinten elhatározott elvek az alsó szerveknél is egységesen érvényesüljenek. b) Az ellenőrzési tevékenység még konkrétabb formában juthat kifejezésre. Itt már kitaposott úton járunk. Tudjuk, hogy mi a dokumentális és mi a célvizsgálat. Tudjuk, hogy az ellenőrzésnek fő feladata az újítások területén a jogszabályi rendelkezések betartásának folyamatos, rendszeres és intézményes vizsgálata. Terjedelménél fogva nem 91
