Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

az újítót megillető díj összegét nem csökkenti. Ha az újítás népgazdasági eredménye nem a megvalósító szervnél jelentkezik, és ezért a megvalósító szerv az újítási díjat áthárítja, a kifizetett közreműködő jutalom is áthárítható. Ha az áthárítás tekintetében vita merül fel, a közös felettes szerv, ilyennek hiányában az Országos Találmányi Hivatal végérvényesen dönt.

Előfordulhat olyan eset, hogy valamely újítás népgazdasági eredményének eléréséhez nemcsak a megvalósító szerv, hanem egy másik vállalat dolgozóinak közreműködése is szükséges. Például az újítás valamely öntvény technológiájának megváltoztatására vonatkozik. Az újított öntvény jobb minőségű a réginél, az öntvényből más vállalat által készített végterméknél azonban a minőségjavulás csak akkor jelentkezik, ha a továbbfeldolgozó vállalat az eddigitől eltérő — esetleg nehezebb, több körültekintést, figyelmet igénylő — technológiát alkalmaz. Ilyen esetben, ha a tovább feldolgozó vállalat dolgozóinak ez a közreműködése átlagon felüli tevékenységnek minősül, a rendelet az ő részükre is biztosítja a 15—20%-ig terjedő jutalmat, amely az újítási díjon felül és a megvalósító vállalat dolgozóinak járó közreműködői jutalmon felül kerül folyósításra. Annak elbírálása, hogy a továbbfeldolgozó vállalat dolgozói által kifejtett tevékenység átlagon felülinek tekinthető-e, a továbbfeldolgozó vállalat felettes szerve dönt.

A rendelet kifejezetten nem mondja ki, hogy a találmányok bevezetésében átlagon felüli teljesítményt nyújtó dolgozókat is megilleti a jutalom. Minthogy azonban egy találmánynak — tehát egy világviszonylatban új megoldásnak bevezetése — az esetek túlnyomó többségében lényegesen nagyobb mértékű és értékű tevékenységet igényel, mint az újításé, nyilvánvaló, hogy a közreműködői jutalom a találmányok bevezetéséért is jár.

79