Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
erkölcsi elismerés) a bejelentés elmulasztása esetén sem enyésznek el. A változatlan norma kedvezménye az újítót természetesen csak akkor illeti meg, ha azon a munkán dolgozik, amelyre újítása vonatkozik. Az újítónak a normakedvezmény folytán elért többletkeresetét az újítási díjból nem lehet levonni. Ez azt jelenti, hogy az újítót megilleti a normakedvezmény alapján elért többletkereseten felül a népgazdasági eredmény alapján járó újítási díj is. Ha a normakedvezmény folytán megtakarítás 6 hónapon keresztül nem jelentkezik, úgy erre a 6 hónapra újítási díj természetesen nem jár, mert nincs népgazdasági eredmény. Ilyen esetben újítási díj csak a norma megváltoztatása után jelentkező népgazdasági eredmény alapján fizethető ki. Az első díjrészletet azonban (200—800 Ft-ig terjedő összeget) ilyenkor is ki kell fizetni. Ez az intézkedés sérelmes lehet arra a társújítóra, aki nem dolgozik norma alapján, mert újítótársának normakedvezménye folytán népgazdasági eredmény hiányában őt az első 6 hónapban újítási díj nem illeti meg. Ezért mondja ki az Országos Találmányi Hivatal elvi döntése, hogy amennyiben a társújítók nem mindegyike dolgozik norma alapján, a szerzőség arányát a normakedvezményre figyelemmel kell megállapítani, hogy az újítókat megillető díjazást az egyik társat megillető normakedvezmény aránytalanná ne tegye. A szerzőség megoszlásának arányát az újítási szerv ilyen esetekben felülvizsgálhatja és módosíthatja még abban az esetben is, ha a társújítók között megállapodás áll fenn. A normakedvezményre megállapított 6 hónapos határidő az újítás üzemszerű alkalmazásának időpontjától kezdődik, nem pedig az elfogadás, még kevésbé a javaslat benyújtásának időpontjától. Ha az újítás következtében valamely munkafolyamat teljes egészében elmarad és az újító az elmaradt munkafolyamat eredményét újítása révén gyorsabban éri el, az újítónak a régi munkafolyamatra megállapított és az új eljárás alapján megállapítandó új norma közti különbözet jár 6 hónapig. Társújítás esetében a társújítókat egyetlen normakedvezmény illeti meg, tehát úgy kell a normakedvezményt megállapítani, mintha a javaslatot egyetlen újító terjesztette volna elő. Az egyszeri normakedvezményben a társújítók szerzőségük arányában részesednek. A 6 hónapos kedvezményes időszak a társszerzők között időben oszlik meg. Például 50—50%-os társújítás esetén mindegyik társújítót 3—3 hónapra illeti meg a kedvezményes norma. Ha a társújítók közül nem mindegyik dolgozik normában, a normakedvezmény természetesen csak annak, illetőleg azoknak jár, akik normával dolgoznak. A normában nem dolgozó társújítót egyébként megillető normakedvezményt a normában dolgozó társújító a saját ‘részére nem igényelheti. Az előbbi 74
