Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
semmiféle esetben nem hosszabbítható meg, még akkor sem, ha a javaslatot az újító hibáján kívül eső okból nem lehet egy teljes esztendőn keresztül alkalmazni. Találmányok díjazására is természetszerűleg érvényes az a szabály, hogy találmányi díjat csak a találmány megvalósítása révén elért tényleges népgazdasági eredmény alapján lehet fizetni. Ha tehát például a találmány csak másfél évig volt ténylegesen gyakorlatban, díjat csak e másfél év népgazdasági eredménye alapján lehet megállapítani és fizetni. Ugyanarra a termelési eljárásra vonatkozóan benyújtanak két újítási javaslatot. Mégpedig a másodikat az első javaslat gyakorlatbavételének megkezdésétől számított egy éven belül. A második javaslat is megvalósítást nyert, kérdés, hogy a két javaslat szerzője között hogyan kell a jelentkező népgazdasági eredményt szétválasztani. Ha a második javaslat az első javaslattal semmiféle összefüggésben nincs, viszont nagyobb népgazdasági eredménnyel jár a második javaslat gyakorlatba vétele, az első javaslat alkalmazását meg kell szüntetni. Az első újítás szerzője a tényleges gyakorlatbavétel ideje alatt jelentkezett népgazdasági eredmény alapján kapja újítási díját, míg a második javaslat szerzője részére az ő javaslatának bevezetésétől számított egy év népgazdasági eredménye alapján jár a díj. Ha a második javaslat az első javaslat továbbfejlesztéseként jelentkezik, vagyis, ha a két javaslat egymással összefügg, az első javaslattevőnek arra az időre jár az újítási díj, amely idő alatt az ő javaslata gyakorlatban van, a második javaslat megvalósításától számított egy éven belül jelentkező gazdasági eredmény alapján járó díj a javaslattevőket, mint társszerzőket illeti meg. A társszerzőség aránya attól függ, hogy a második javaslat milyen mértékben függvénye az első javaslatnak. Mint már említettük, vannak olyan javaslatok, amelyeknek a népgazdasági eredménye forintban ki nem mutatható. Például a dolgozók munkafeltételeinek megjavítására, balesetelhárításra, egészségvédelemre vonatkozó javaslatok. Ilyen esetben a díjat az összes körülmények mérlegelésével kell megállapítani. Ilyenkor vizsgálni kell például a javaslat alkalmazhatóságának körét, a népgazdasági szükségességét, a tervteljesítés előmozdítására gyakorolt kedvező kihatásait stb. Ha az ilyen javaslat alkalmazása során derül ki, hogy az általa elérhető népgazdasági eredmény pénzben kifejezhető, számítást kell készíteni és az annak alapján járó díjat kell folyósítani. A rendelet szerint a devizamegtakarítást a rendelet alapján járó újítási díj megállapításánál figyelembe venni nem lehet. Ha az újítás a behozatal terén megtakarítást, vagy új kiviteli lehetőséget biztosít, ezért külön jutalmat lehet folyósítani. A jutalom megállapítása és folyósítása a külkereskedelmi miniszter hatáskörébe tartozik, ezért az 4* 9 51
