Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
és az új eljárás szerinti egy egységre eső munkabért. A megtakarított munkabérhez a bérjárulékot és a közterheket (SZTK járulék, adó stb.) is hozzá kell sz’ámítani. Rezsimegtakarítást csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az tételesen az újításra vonatkoztatva kimutatható. Nem engedhető meg a műhelyrezsinek a megtakarított munkabérhez százalékos kulcs szerint való hozzáadása. Ha az újítás megvalósítása következtében a hulladékanyag vagy a selejt mennyisége csökken, ki kell számítani az ennek következtében előálló önköltségcsökkenést. Az új eljárásnak a régivel való összehasonlításakor azonban a régi eljárásnál csak azt az átlagos selejtvagy hulladékmennyiséget lehet számításba venni, amely a régi eljárásnál érvényben levő műszaki előírásnak szakszerű és lelkiismeretes betartása mellett is elkerülhetetlen volt. Normaváltozással járó újításnál a régi norma szerinti és az új norma szerinti évi munkabér különbözete adja a munkabérmegtakarítást. Az évi munkabér a norma 100%-os teljesítése esetén kiszámított egy darabra vagy más egységre jutó bér és az évi gyártandó darabszám szorzata. Ha időbérben végzett munkánál jelentkezik munkaidő megtakarítás, a számítás alapjául az újítást megelőző három hónap átlagos órakeresetét kell venni. Többtermelést eredményező újítási javaslat népgazdasági eredményét olymódon kell kiszámítani, hogy meg kell állapítani az önköltségcsökkenést és ez képezi az újítási díj alapját. Ha önköltségcsökkenés nincs, vagy nem állapítható meg, a vállalati hasznot kell annak a népgazdasági eredménynek tekinteni, amely után a skála szerinti újítási díj jár. Ha az ennek alapján járó díj a javaslat jelentőségével nincs arányban, a 8. § (10) bekezdése alapján az újítási díj felemelhető vagy leszállítható. Elvileg nem kizárt az sem, hogy a díjat a többlet-mennyiség önköltségi árának bizonyos százalékában állapítsák meg, ha az ily módon megállapított díj a javaslat jelentőségével arányban van. Az új termék előállítására irányuló javaslat népgazdasági eredményét — összehasonlítási lehetőség hiányában — ugyancsak a vállalati haszon képezi. Itt is érvényes a már említett szabály, hogy a díj a 8. § (10) bekezdése alapján akár felemelhető, akár leszállítható, esetleg az új termék önköltségének bizonyos százalékában is megállapítható. A díj megállapításánál például mérlegelni lehet azt a körülményt, hogy az új cikk bevezetése hiánycikket pótol, hogy a javaslattevő az új cikk előállításához szükséges technológiát is kidolgozta, illetőleg megadta stb. Ha az újítás gyakorlatbavétele építkezést, gépek beszerzését, átalakítását, egyéb beruházást, vagy jelentékeny költséggel járó előzetes kidolgozást követel meg, ezen költségek egy évre eső leírási hányadát a népgazdasági eredményből levonásba kell helyezni. 4 Az újítói és feltalálói jog kézikönyve 49
