Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
Előszó
dolgozóink 1410 000 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyekből 600 000-et meg is valósítottak. A megvalósított javaslatok igen nagy népgazdasági megtakarítást eredményeztek. Például 1954-ben az utókalkulált népgazdasági eredmény megközelítette a másfél milliárd forintot. A még meglevő hibák kiküszöbölését célozta a 41/1953. számú minisztertanácsi rendelet, de a jó szervezés, a párt és szakszervezetek aktív segítsége, valamint a dolgozók lelkes tábora is igyekezett leküzdeni a hibákat. Az újítómozgalom továbbfejlesztése céljából kormányzatunk a közelmúltban új újítási rendeletet adott ki. Az új rendeletnek az a célja, hogy az újítómozgalmat erőteljesen fellendítse, és a műszaki színvonal fejlesztése felé irányítsa. Az új rendelet egyrészt megkívánja szüntetni azokat a lazaságokat, amelyeket a régi rendelet hiányosságai lehetővé tettek, másrészt az újítók helyesirányú ösztönzésével kívánja a dolgozók figyelmét a legfontosabb műszaki feladatok megoldására fordítani. Az új rendelet messzemenően felhasználta mindazokat az útmutatásokat, amelyeket a Szovjetunió Minisztertanácsa, pártunk Központi Vezetősége, valamint kormányzatunk a technika fejlesztéséről és a műszaki színvonalnak az eddiginél gyorsabb ütemben való emeléséről dolgozó népünk, állami és társadalmi szerveink számára adott. Nézzük meg, melyek a legfontosabb rendelkezései az új rendeletnek. /. Hogyan szolgálja az új rendelet a népgazdaság egészének érdekeit és a műszaki színvonal emelését? 1. Az újítómozgalom hibáinak és fogyatékosságainak egyik forrása az volt, hogy az újítói tevékenységet általában nem tekintették a vállalati össztevékenység szerves részének. Nem volt meg a kellő összefüggés, az összhang a tervezéssel, sem vállalati, sem iparági, sem pedig népgazdasági szinten. A műszaki fejlesztési tervek elkészítésénél kevéssé vették figyelembe az újításokat és találmányokat. Igen gyakran ez volt az oka annak, hogy nagyjelentőségű újítások és találmányok évekig hevertek bevezetetlenül. Sok millió forintos népgazdasági eredmény ment veszendőbe emiatt a helytelen gyakorlat miatt. Az új rendelet kötelességévé teszi az állami szervek vezetőinek azt, hogy biztosítsák az újítások és találmányok tervszerű bevezetésének előjeltételeit. Ezzel a rendelkezéssel az újítások ügye be fog épülni a tervrendszerbe. 2. Az újítások bevezetésének biztosítására és meggyorsítására az új rendelet a tervezési kötelezettségen felül egyéb intézkedéseket is tesz. Ilyen például, hogy a nagy jelentőségű újításokat ezentúl a 4
