Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

hasonlítást alapként vagy a tényleges állapotot, vagy a tervet, vagy a norma szerinti állapotot kell figyelembe venni,

e) a népgazdasági eredmény megállapításánál az eredményt javító kihatásokkal szemben az eredményt rontó kihatásokat (pl. beruházások arányos költségeit) — akár magánál a megvalósító szervnél, akár máshol jelentkeznek — ellentételként arányosan figyelembe kell venni.

d) az újítási díj alapjául szolgáló népgazdasági eredmény megállapítása céljából előszámítást, közbenső- és utószámítást kell végezni. A számítások alapján kimutatott népgazdasági eredményt bizonylatokkal kell alátámasztani. A számítások elkészítéséért és helyességéért a főmérnök és főkönyvelő a vezetővel együttesen felelős. A főkönyvelő továbbá felelős a vállalaton belül jelentkező, pénzben közvetlenül kifejezhető népgazdasági eredménynek az operatív nyilvántartásban bizonylatokkal alátámasztott kimutatásáért is. Köteles ezeknek az eredményeknek a kihatását a mérlegbeszámoló szöveges részében elismerni.

(ß) Az újítások és találmányok népgazdasági eredményeinek mérésére és elszámolására vonatkozó irányelveket a pénzügyminiszter a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben állapítja meg. A miniszterek az irányelvek alapján minisztériumuk szakmai sajátosságainak megfelelő utasítást adnak ki a pénzügyminiszterrel egyetértésben.

(7) Ha az újítás a behozatal terén megtakarítást, vagy új kiviteli lehetőséget biztosít, azt a jelen rendelet alapján járó újítási díj megállapításánál figyelembe venni nem lehet, hanem a külkereskedelmi miniszter — kérelemre — külön jutalmat állapíthat meg és folyósíthat az idevonatkozó jogszabályok alapján.

*

A rendelet az újító díjazása tekintetében két alapelvet állapít meg. Az egyik alapelv kimondja, hogy amennyiben az újítás pénzben közvetlenül kifejezhető népgazdasági eredménnyel jár, az újítási díjat a megvalósítástól számított első év tényleges népgazdasági eredménye alapján kell folyósítani. Kimondja továbbá a rendelet, hogy a javaslatot megvalósítottnak akkor kell tekinteni, amikor azt a megvalósítás helyén már üzemszerűen alkalmazzák. Hogy a konkrét esetben mikor forog fenn az üzemszerű alkalmazás, azt az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján kell megállapítani. Ha például az újítás a vállalatnál termelő 10 gép közül csak egyen van megvalósítva, üzemszerű bevezetésről még aligha beszélhetünk. Az esetek különbözőségéhez képest 5—7 gépen történő megvalósítás esetén az üzemszerű alkalmazás már megállapítható lesz. A javaslatnak természete is befolyásolja az üzemszerű alkalmazás kérdésének elbírálását. Ha például a javaslat arra irányul, hogy a vállalatnál termelő gépeket az eddig alkalmazott javí38