Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

sednek. Ezt a megállapodást a vezető, illetőleg a felettes szerv indokolt esetben módosíthatja.

*

Ha a javaslatot újításként elfogadják és üzemszerűen megvalósítják, az újítónak díjazás jár. Alapelvként szögezi le a rendelet, hogy csak a megvalósított, tehát üzemszerűen alkalmazott újítás szerzőjének jár díjazás. Az újítói díj az újító anyagi elismerését jelenti. Ennek megfelelően a díj nem jutalom, amelynek adása vagy nem adása a vezető szabad belátására van bízva. A műszaki ésszerűsítés és a termelési ésszerűsítés után a jogszabály erejénél fogva jár a díjazás, ezt az újító éppen úgy követelheti, mint munkabérét. Az újítási díj tehát nem jutalom, hanem járandóság.

Megtörténhet, hogy az újításnak szerzője több személy (társszerzőség, brigád, munkaközösség). Ilyenkor a brigádot, illetőleg az egyéb munkaközösséget természetesen csak egyetlen újítási díj illeti meg. Ezt olyan arányban kell közöttük felosztani, mint amilyen mértékben résztvettek a javaslat kidolgozásában. A társszerzők megállapodhatnak abban, hogy a szerzőségben milyen arányban kívánnak részesedni és ennek megfelelően az újítási díj közöttük hogyan oszlik meg. Ha a társszerzők között a szerzőség arányára nézve megállapodás van, ezt az újítási szerv csak akkor változtatja meg, ha gyanú merül fel abban a tekintetben, hogy a javaslat szerzőségének jogtalan átruházásáról van szó. Később az „újító normája” című szakasznál látni fogjuk azt is, hogy mód van a szerzőségi arány megváltoztatására abban az esetben is, amikor az egyik társújító normában dolgozik, a másik pedig nem és ennek következtében a társújító normakedvezménye révén a nem normában dolgozó társújító anyagilag kedvezőtlenebb helyzetbe kerülne.

A gyakorlatban a brigádok létesítése körül számos szabálytalanság tapasztalható. Előfordult olyan eset, hogy egy vállalatnak több dolgozója írásbeli megállapodást létesített egymás között, amelynek értelmében valamennyiöknek újítási javaslatát valamennyiök társszerzeményeként jelentik be, tekintet nélkül arra, hogy a konkrét javaslat kidolgozásából a megállapodást kötő társak hogyan vették ki részüket. Az ilyen megállapodás természetesen szabálytalan, sőt a szerzőség átruházását tiltó büntető jogszabályba ütközik, hiszen újító csak az lehet, aki újítói tevékenységet fejtett ki. Annak természetesen nincs akadálya, hogy többen brigádot alakítsanak egy kitűzött feladat megoldása céljából, a szerzőség arányát azonban csak a javaslat kidolgozásában való tényleges közreműködésük arányában állapíthatják meg és jelenthetik be.

Gyakran megtörténik, hogy egy újítóbrigád tagjai között vezető-86