Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

javaslatként bírálta el és díjazta a dolgozóknak azt a tevékenységét, amellyel ezek a munkaidő után a vállalat területén levő ócskavastelepről kiválogatták a még beolvasztás nélkül felhasználható alkatrészeket és ezeket a vállalat raktárába szállították. E tevékenység a Gazdamozgalommal nem hozható összefüggésbe. Ezt a munkát az igazgatónak a munkaidő alatt kellett volna elvégeztetnie, mulasztásáért felelelőssé is tehető, hiszen a vállalaton belül mindenki által ismert tény volt, hogy az ócskavastelepen még használható anyagok találhatók.

Szerzői jogi oltalom alatt álló mű (írói mű, zenemű stb.) mint ilyen újításnak nem tekinthető. Az ilyen mű szerzője részére az oltalmat a szerzői jogi törvény biztosítja, munkájának ellenértékét pedig szerzői díj formájában kapja meg. Ilyen műből is lehet azonban újítási javaslat tárgyát meríteni. Ha például valaki egy műszaki könyvben ismertetett eljárásnak megvalósítását javasolja — mint már fentebb említettük —, a javaslat újításként elfogadható.

Vannak olyan javaslatok, amelyeknek megtétele mindenkinek joga, de egyben állampolgári kötelessége is. Ilyenek egyes közérdekű bejelentések, amelyek újításként nem fogadhatók el. Ha például valaki azt javasolja, hogy egy sétahelyen több padot állítsanak fel, vagy hogy az utcai jelzőlámpát az utca egyik sarkáról a másik sarkára helyezzék át, az ilyen javaslat megvalósítása esetén sem díjazható újításként.

Amint a későbbiekben látni fogjuk, az újítási díj alsó határa 50,— Ft. Ha valaki olyan javaslatot nyújt be, melynek megvalósítása folytán 50,— Ft-ot el nem érő népgazdasági eredmény keletkezik, az ilyen javaslat az Országos Találmányi Hivatal Újítási Döntőbizottságának állásfoglalása szerint újításként nem fogadható el azért, mert 50,— Ft összegű újítási díjnak a kifizetése a jelentkező népgazdasági eredményt meghaladná, így végeredményben népgazdasági eredmény nem keletkeznék. Ha ellenben a népgazdasági eredmény az 50,— Ft-os alsó határt akármilyen kis mértékből meghaladja, a javaslatot újításként el kell fogadni, meg kell valósítani és a díj alsó határának megfelelő 50,— Ft-ot ki kell fizetni.

Számos vita merült fel azzal kapcsolatban, hogy a szabványjavaslatokat újításnak kell-e tekinteni. Az ilyen javaslat is lehet újítás az egyéb feltételek fennforgása esetén. Megvalósítása azonban a szabvány módosítását teszi szükségessé, ezért a javaslatot meg kell küldeni a szabványt kibocsátó hatóságnak azzal, hogy az újítás bevezetése céljából a szabvány módosítása szükséges. Fia a szabványügyi hatóság az újítás megvalósítása érdekében a szabványelőírás kötelező használata alól felmentést ad, a javaslatot újításként el lehet fogadni. Ha a szabványügyi hatóság a felmentést megtagadja, a javaslat újításként el nem fogadható, és mint a szabvánnyal ellentétes, meg nem valósítható.

24