Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
III. Rész. Vegyes rendelkezések
neki járó újítói, illetve feltalálói díjat más kezéhez folyósítsák. Az erkölcsi elismerés azonban olyan személyhez fűződő jog, amelynek átruházásai tilos és ezért a rendelet magának a szerzőségnek átruházását szabálysértésnek minősíti. Egy elfogadott javaslat megvalósítását szándékosan akadályozó személy mind a népgazdaság, mind pedig az újító részére kárt okoz. Amennyiben a cselekmény nem minősül tervszabotázsnak vagy társadalmi tulajdon elleni bűncselekménynek, az ily cselekményt szabálysértésként büntetik. Szabálysértésként jelöli meg a rendelet azt az eljárást is, ha valaki szándékosan csökkenti az újító részére járó díj összegét. A régi rendelet ugyancsak bűncselekménynek minősítette, ha valaki szándékosan növeli az újítót, illetve feltalálót megillető díjazást. Az új rendeletből azért maradt ki ez a rendelkezés, mert e cselekmény a társadalmi tulajdon elleni bűncselekménynek minősül és így azt felesleges külön szabálysértésként is büntetni. A -Külföldi szabadalmaztatás kérdésénél láttuk, milyen népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a találmányi bejelentés tárgyát idő előtt ne hozzák nyilvánosságra. E tilalom megszegőjével szemben a szabálysértésben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. Az újítómozgalom tisztaságához komoly népgazdasági érdek fűződik. Ezért szabálysértés címén az eljárás csak az esetben indítható meg, ha a mozgalom tisztasága érdekében az Országos Találmányi Hivatal elnöke, vagy az illetékes miniszter az eljárás megindítását kezdeményezi. Mérlegelés tárgyát képezi esetenként, hogy sziikséges-e a szabálysértési eljárás megindítása. Ennek megvilágítására ismét egy példát hozunk fel: A dolgozó újításként bejelent egy eljárást és bejelentésében közli, hogy ezt az eljárást X vállalatnál látta gyakorlati alkalmazásban. A javaslattevő nem tudott arról, hogy ez az eljárás B dolgozó újítási javaslata alapjáé került X vállalatnál bevezetésre. A dolgozó javaslatát vállalata letárgyalja, újításként elfogadja és részére a teljes újítási díjat folyósítja. B tudomást szerez arról, hogy újítását a másik vállalat is megvalósítja és a tapasztalatcsere-díjazás szabályai szerint a neki járó díjösszeget kéri. Felmerül a kérdés, szükséges-e ilyen esetben a szabálysértési eljárás lefolytatása. Ha minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy A jóhiszeműen járt el, illetve nem merül fel arra adat, hogy A-nak tudomása lett volna arról, hogy a kérdéses eljárás B újítási javaslata, a miniszter, illetve az Országos Találmányi Hivatal elnöke mellőzi a feljelentés megtételét. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az újítást másodszor elfogadó vállalat újítási szerveit a helytelenül kifizetett újítási díj miatt felelősségre ne vonják. Szabálysértés címén az eljárást a cselekmény elkövetése szerint ic:' 13*
