Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
Minden egyes esetben külön-külön kell megvizsgálni magát á javaslatot, tehát annak szakmai és gazdasági értékét, továbbá a javaslattevő szolgálati beosztását, munkakörét, a javaslat létrejöttének körülményeit és ezeknek az adatoknak gondos mérlegelésével kell a döntést meghozni. Természetesen vannak olyan szempontok, amelyek a kérdés elbírálásánál útbaigazítást adnak. Ilyen például az Országos Találmányi Hivatalnak az az elvi döntése, hogy nem lehet a javaslatot újításként elfogadni akkor, ha a javaslat elő nem terjesztése a kötelességszerű munka fogyatékos ellátását, vagy éppen mulasztását jelentené. Ha mulasztás fennforgását teljes határozottsággal megállapítani nem lehet, a javaslatot részben kell a munkaköri kötelességek közé tartozónak minősíteni. További szempont a javaslat országos, illetőleg iparági viszonylatban való újdonsága. Ha ez a kellék fennforog, tehát ha a javaslat országos, esetleg iparági viszonylatban új, azt a munkaköri kötelességek közé tartozónak minősíteni nem lehet. Természetesen ez sem merev szabály, mert előfordulhat olyan eset, amikor az említett kellék fennforgása ellenére sem lehet a javaslatot újításként elismerni. Például valakit hivatalosan külföldi tanulmányútra küldenek abból a határozott célból, hogy valamely itthon még nem alkalmazott műszaki eljárást megismerjen. A szóban forgó eljárás itthoni bevezetése esetén az országos viszonylatban való újdonság ellenére sem lehet a javaslatot újításként elfogadni, hiszen a javaslattevő munkaköri kötelessége volt a javaslat hazai megvalósításához szükséges ismeretek, adatok megszerzése, ezért küldték őt külföldre. Ha viszont a külföldi eljárást csak bizonyos módosítások után lehet itthon gyakorlatba venni és a javaslattevő a szükséges módosításokat megoldja, őt újítónak el lehet ismerni, de az újítási díjat részbeni munkaköri kötelesség fennforgása címén le kell százalékolni. További szempontokként vehetők figyelembe a munkaköri kötelesség kérdésének elbírálásánál az alábbiak : Ha a dolgozó egy munka elvégzésére megbízást kap és ő a kapott megbízástól eltérően járva el, kedvezőbb eredményre jut, mintha a megbízás értelmében járt volna el, a javaslat nem minősíthető a munkaköri kötelességek közé tartozónak. Ez sem merev szabály azonban, mert ha a megbízás például nyilvánvalóan szakszerűtlen volt és ennek folytán a helyes eljárás kézenfekvő, a javaslat a munkaköri kötelességek közé tartozónak minősül. Vagy ha a dolgozó a kapott megbízásnak megfelelően jár el, de feladatának megoldása túlment a megbízás megadásakor előre meghatározott követelményeken, a javaslat általában nem tartozik a dolgozó munkaköri kötelességei közé. A munkaköri kötelességgel kapcsolatos rendelkezések alkalmazása terén számos hiba tapasztalható. Gyakran összetévesztik az újítási szervek a munkakör és a munköri kötelesség kérdését. Például egy 18
