Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
II. Rész. Találmányok
dalomtulajdonos a szabadalom tulajdonjogát változatlanul fenntartja a saját részére, csupán engedélyt ad arra, hogy a jogosított fél a szabadalom tárgyát szerződésben foglalt feltételek mellett előállítsa, használja, illetőleg forgalomba hozza. Az ilyen megállapodás esetleg kizárólagos használati jogot is biztosíthat az engedélyesnek. E megállapodásokat nevezzük szabadalomhasználati, illetve licencszerződéseknek. Nem minden találmányt jelentenek be a szabadalmi oltalom megszerzése céljából. Előfordul, hogy a legyártott termékből nem lehet megállapítani, hogy az milyen eljárással készül. így az eljárás lemásolására nincs meg a lehetőség, ezért azt nem is helyezik szabadalmi oltalom alá, az gyártási, előállítási titkot képez. Ilyen esetben az eljárást a szerződésben előírt feltételek alapján közli a gyártó vállalat, illetve segítséget nyújt arra, hogy az eljárást a másik szerződő vállalat is alkalmazza. Az ezzel kapcsolatos megállapodásokat is licencszerződéseknek nevezzük. Ilyen megállapodásokkal, a dolog természetéből folyóan, elsősorhan kapitalista államokban találkozunk, tervállamokban ilyen megállapodást csak akkor kötnek, ha az eljárást átengedő fél valamely kapitalista vállalat. Az előzőkben már láttuk, hogy licencszerződést szabadalmi oltalom alatt álló s bizonyos esetekben oltalom alatt nem álló találmányokra, gyártási eljárásokra lehet kötni. Röviden utalnunk kell még arra, hogy ily szerződés tárgyát képezheti mintaoltalom is. Ezek közül elsősorban a találmányokra vonatkozó licencszerződésekkel kell foglalkoznunk, másodsorban röviden érinteni fogjuk még a mintaoltalommal kapcsolatos megállapodásokat is. A jogszabály értelmében az általánostól eltérő feltételekkel csak a miniszternek az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben adott jóváhagyásával lehet megvásárolni találmányt, illetve szabadalmat az állam részére. Az ilyen szerződés érvényességéhez tehát az illetékes miniszter, vagy az illetékes állami főhatóság vezetőjének, elnökének (pl. az Országos Kisipari Szövetség elnökének stb.) az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben adott jóváhagyása szükséges. Kiegészíti ezt a rendelkezést a 2011/6/1954. sz. minisztertanácsi határozat, amely kimondja, hogy 1954. évi ápr. 1. napjától kezdődően a vállalatok főkönyvelői licencdíjat csak oly megállapodás alapján fizethetnek ki, melyet a miniszter az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben jóváhagyott. E rendelkezés megszegése — amennyiben bűncselekmény nem forog fenn — fegyelmi vétség. A minisztertanácsi határozat felkéri a minisztereket és a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szervek vezetőit, hogy jelöljék meg : mely számlacsoport terhére folyósítandók a licencdíjak. Az Országos Találmányi Hivatal a minisztériumokkal és az állami 181
