Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

II. Rész. Találmányok

indította és a találmány tárgyát képező cikket forgalomba kívánja hozni. Amennyiben a Találmányi Hivatal a bejelentés tárgyát közzé­tétel útján még nem hozta nyilvánosságra, vagy a nyilvánosságra hoza­talra engedélyt nem adott, a kérdéses cikket forgalomba hozni nem szabad. Az idő előtti vagy engedély nélküli nyilvánosságra hozatalt a ren­delet még külön bünteti is. Nincs természetesen szükség az Országos Találmányi Hivatal külön engedélyére akkor, ha a Hivatal a hozzá beérkezett műszaki leírást és rajzot megfelelőnek találja, és annak nyilvánosságra hozatalát közzé­tétel útján már elrendelte. Mind a feltaláló, mind a népgazdaság szempontjából ajánlatos, hogy a találmányi javaslat szerzője minél előbb nyújtsa be javaslatát, egyrészt a megvalósításra hivatott üzemnél, másrészt pedig szerzői tanúsítvány kiadása céljából az Országos Találmányi Hivatalnál. A mindkét szervnél történt bejelentés esetén mindkét szervet tájékoz­tatni kell arról, hogy a bejelentést megvalósítás, illetve találmányként való elbírálás céljából milyen szám alatt és hol nyújtották be. Szüksé­ges egyben felkérni e szerveket, hogy a megvalósítással, illetve a talál­mánnyá minősítéssel kapcsolatos eljárás során a szükséges adatok köz­lése céljából egymással közvetlenül vegyék fel a kapcsolatot. A rendelet utal még a Találmányok Értékesítését Engedélyező Bizottságra is. A bizottságot a 220/1949. Korm. sz. rendelet létesítette. A bizottság jelenleg az Országos Találmányi Hivatal mellett van meg­szervezve. A bizottság engedélye nélkül nem szabad a) iparilag értékesíthető találmányt, ideértve az iparilag értéke­síthető gyártási eljárásokat és gyártási titkot is, szabadalmaztatás vagy más oltalom megszerzése végett külföldön bejelenteni, b) a találmányt külföldön bármilyen módon értékesíteni vagy nyilvánosságra hozni, c) a találmány külföldön való bejelentésére vagy külföldön bár­milyen módon való értékesítésére vagy nyilvánosságra hozására irá­nyuló tárgyalást kezdeni vagy folytatni, d) a találmányra vonatkozó modellt, ismertetést, rajzot vagy fényképet külföldre juttatni, e) a találmányt belföldön bármilyen módon nyilvánosságra hozni, f) a találmányt belföldön bármilyen módon értékesíteni. Értéke­sítésnek kell tekinteni a találmány tárgyának iparszerű készítését is, úgyszintén annak forgalombahozását vagy iparszerű vagy üzemi beren­dezésként való használatát. Az Országos Találmányi Hivatal a beérkezett bejelentésekkel érdemben csak a Találmányok Értékesítését Engedélyező Bizottság határozata után foglalkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents