Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
A fenti szempontok alapján összeállított feladatterveket az üzem dolgozói között a legszélesebb körben tudatosítani kell. Persze ehhez nem elég az, ha az újítási feladatterveket a szükséges példányban lesokszorosítják, s azokat kézbesítő útján a dolgozók kezeihez juttatják, mert ezzel az adminisztratív módszerrel a dolgozók többségének gondolkodását a feladattervek megoldására fordítani nem lehet. Leghelyesebb a feladattervi pontokat termelési értekezleteken vagy röpgyűléseken ismertetni a dolgozókkal és utána kiosztani a dolgozók között az írásba foglalt feladatterveket, természetesen mindazoknak a módosításoknak a keresztülvezetésével, amelyeket ezeken az értekezleteken felvetettek, megvitattak és elfogadtak. Nagy mértékben előre viszi a feladattervek tudatosítását és megoldását, ha a feladattervi pontokat az üzemi hangos bemondókon, vagy faliújságokon keresztül hosszabb időn át rendszeresen a dolgozók tudomására hozzák. Az újítási feladattervek széleskörű tudatosítása az üzemben működő szakszervezeti újítási- és ésszerűsítési bizottságok egyik legfontosabb feladata, s így nekik kell gondoskodniok arról, hogy a feladattervek, illetve a feladattervi pontok az üzemi sajtóban — kellően részletezve és megvilágítva — nyilvánosságra kerüljenek. Ha a feladattervet az itt említett szempontok alapján készítik el, akkor elérhető, hogy annak megoldása a dolgozók szívügyévé váljék, s ez a körülmény az anyagi ösztönzés mellett hatalmas hajtóerővé válik a feladatok mielőbbi és eredményes megoldására. A feladattervi pontok eredményes megoldásához nagy segítséget adnak azok a módszerek, amelyeket a Szovjetunió tapasztalatai nyomán hazánkban is többé-kevésbé alkalmaznak. Ilyenek például a szocialista rendelések kiadása vagy a pályázatok meghirdetése stb. Azonban ezeket a módszereket csak mint segédeszközöket vetettük fel, azokkal itt részletesen nem kívánunk foglalkozni, ezek alkalmazása általában ismeretes. 29. §. Az újítások felvétele a műszaki fejlesztési tervbe (1) Azokat az elfogadott újításokat, amelyek valamely szakmai, illetőleg népgazdasági ág egészét vagy szélesebb körét érintik, a szakmai, illetőleg a népgazdasági ág műszaki fejlesztési tervébe fel kell venni. (2) A vállalatok műszaki fejlesztési tervébe azokat az újításokat is fel kell venni, amelyeket a vállalatnál a megelőző tervidőszakban elfogadtak, de még nem valósítottak meg. * 128
