Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
IV. Fejezet :\Z ÚJÍTÓTEVÉKENYSÉG TERVSZERŰ FEJLESZTÉSE 28. §. Újítási fe 1 ada11ervek (1) Minden olyan vállalatnál, amelynél újítási előadó működik, az egyes tervidőszakokra a műszaki fejlesztési és önköltségcsökkentési terv keretében újítási fcladatíervet kell kidolgozni. Ebben ki kell tűzni azokat a feladatokat, amelyeknek az újítók közreműködésével való megoldása elsősorban kívánatos. A feladattervbe fel kell venni azokat a feladatokat is, amelyeket a vállalat termékeit továbbfeldolgozó vállalatok a termékek minőségének megjavításával kapcsolatban, továbbá a felettes szervek tűznek ki, ha azokat a vállalat hivatalból nem tudja megoldani. A feladattervben lehetőleg fel kell tüntetni a megoldás esetén várható népgazdasági eredményt is. (2) Az újítási feladattervet a műszaki fejlesztési terv alapján a főmérnök (műszaki vezető) az újítási előadó közreműködésével dolgozza ki. A feladattervet a vezető hagyja jóvá. Azt a hirdetőtáblán vagy más alkalmas helyen közzé kell tenni. * A műszaki fejlesztés fontossága, az újítómozgalom egészséges fejlődése megköveteli a mozgalom tervszerű irányítását, az ösztönösség legmesszebbmenő kiküszöbölését. Az újító tevékenység tervszerűsítése érdekében már számos különféle módszert honosítottunk meg, amelyek közül elsősorban az újítási feladattervek rendszerét kell kiemelnünk. Fontosságát alátámasztja az a körülmény is, hogy alkalmazását a rendelet is előírja, amikor kimondja, hogy minden olyan vállalatnál, ahol újítási előadó működik, az egyes tervidőszakokra —a műszaki fejlesztési terv alapján — újítási feladattervet kell kidolgozni. Az újítási feladatterv elkészítése a gazdasági munka szerves része és azt a vállalat vezetőségének kell az újítási előadó bevonásával elkészíttetni. Az újítási feladatterv csak akkor szolgálja a célt, ha a legszorosabban kapcsolódik a vállalat műszaki fejlesztési tervéhez, mert a két terv összehangolása egyben a legélesebb fegyver a terv-124
