Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
hozandó határozat a társújítóra is kihat, akár előnyösebb, akár hátrányosabb lesz az újítókra nézve az új határozat. Hangsúlyozni kell, hogy a javaslattevő, ha javaslatának elutasítását helytelennek tartja, éljen fellebbezési jogával. Ha nem fellebbez, úgy tekintendő, mint aki belenyugodott az elutasításba, javaslatától elállóit. Igv ha később másnak a kezdeményezésére megvalósítják a javaslatot, a második javaslattevőt kell újítónak tekinteni, ha csak visszaélés esete nem forog fenn. Nem tekinthető a jogorvoslati jogról való hallgatólagos lemondásnak, ha az újító a megállapított újítási díjat felveszi. Élhet jogorvoslattal az újító ilyen esetben is. A rendeletben megjelölt lehetőségeken kívül újítási ügyekben rendes jogorvoslatnak helye nincs, ez azonban nem zárja ki, hogy az újító, illetve javaslattevő az 1954. évi I. sz. törvényben biztosított panaszjogával éljen. 27. §. Társadalmi ellenőrzés Az újítási ügyintézés társadalmi ellenőrzését a szakszervezetek látják el; az ellenőrzés során jogosultak az újítási ügyekbe betekinteni. * A szocialista vezetés egyik alapvető követelménye a dolgozók tömegeinek bevonása az ellenőrzésbe. Eredményes munkát csak akkor lehet végezni, ha igénybe veszik a dolgozók észrevételeit, s ezek figyelembevételével keresik meg a hibák kijavításának módját. A társadalmi ellenőrzés a szocialista termelés hatalmas segítője, fontos eszköz az újítómozgalom fejlesztésében is. Az újítómozgalom területén a társadalmi ellenőrzés igen fontos feladata a szakszervezetekre hárul. A szakszervezetnek mozgósítania kell a dolgozók széles tömegeit az újítómozgalomban való részvételre, támogatnia kell az újítókat, a dolgozók kezdeményezéseit. A szakszervezetek e fontos szerepének megfelelően a rendelet a szakszervezet részére széleskörű ellenőrzési jogot biztosít, amikor az ellenőrzés gyakorlása érdekében lehetővé teszi, hogy az illetékes szakszervezeti szervek az újítási ügyek intézésébe bármikor betekintést nyerjenek. Az újítómozgalom tömegméretű kifejlődése, az újítók tapasztalatainak elterjesztése és a mozgalommal kapcsolatos határozatok helyes végrehajtása és ellenőrzése érdekében a SZOT elnöksége 1955. október 5-én határozatot hozott, melyben elrendelte a szakszervezeti 120
