Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)
I. Rész. Újítások
felettes szervhez. A fellebbezést annál az újítási szervnél kell benyújtani, amely a megtámadott határozatot hozta. (2) Másodfokú határozat ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha másodfokon az elsőfokú döntést megváltoztatták. (3) Elvi jelentőségű kérdéssel kapcsolatban, vagy nyilvánvaló jogszabálysértés esetén a fellebbezéssel már meg nem támadható határozat ellen a sérelmes határozatot hozó szerv felettes szervéhez lehet fordulni. A minisztérium újítási döntőbizottságának határozatát — ha az jogszabályt vagy a népgazdaság érdekét sérti — az Országos Találmányi Hivatal mellett szervezett újítási döntőbizottság megsemmisítheti. ♦ Az újítási rendelet pontosan meghatározza a javaslattevő jogorvoslati lehetőségeit. Biztosítja, hogy az újító az újítási ügyben hozott bármilyen határozat ellen élhessen fellebbezéssel. A sérelem oka lehet elutasítás, helytelen minősítés, a gazdasági eredmény megállapításának módja, összegének kiszámítása, a díj megállapítása, szerzőségi arány és a határozatban foglalt egyéb megállapítások. A határozatot annak tudomásulvételétől számított 30 napon belül lehet megfellebbezni a határozatot hozó szerv közvetlen feletteséhez. Az út tehát a vállalattól a középfokú irányító szervhez, illetve ha az nincs, úgy a minisztérium illetékes igazgatóságához, főosztályához vezet. A középfokú szervtől a minisztériumi igazgatósághoz, főosztályhoz, majd a minisztérium mellett szervezett újítási döntőbizottsághoz, esetleg az Országos Találmányi Hivatal mellett szervezett újítási döntőbizottsághoz kerülhet a jogorvoslat. A fellebbezést mindig ahhoz a szervhez kell benyújtani, amely a sérelmes határozatot hozta. Ez azután a fellebbezést az összes iratokkal együtt felterjeszti a felettes szervhez és erről a fellebbezőt értesíti. A fellebbezésnek közvetlenül a felettes szervhez való benyújtása helytelen, az erősen késlelteti az újabb elbírálást. A felettes szervnek a fellebbezés átvétele után be kell szereznie az ügy’ iratait a sérelmes határozatot hozó szervdől és csak annak beérkezte után van módja az érdemi vizsgálat elvégzésére. Szükséges ezért, hogy a határozatban ne csak a jogorvoslati lehetőségre hívják fel az újító figyelmét, hanem közöljék azt is, hogy a fellebbezést hova kell benyújtania. Ugyanígy már a határozatból kell látnia az újítónak, hogy a határozat kézhezvételétől számított 30 nap áll rendelkezésre a fellebbezés benyújtásához. A késve benyújtott fellebbezés ez okból elutasítható, az újítónak érdeke tehát a határidő pontos betartása. Másodfokú határozat elleni fellebbezésnek csak az elsőfokú döntés megváltoztatása esetében van helye. A határozat bármely részére vonatkozó változtatás indokolttá teheti az újabb fellebbezést. A fel-117
