Krasznay Mihály (szerk.): Az újítói és feltalálói jog kézikönyve (Budapest, 1956)

I. Rész. Újítások

(4) A javaslat elfogadása esetén a vezető határozatában köteles azt is kimondani, hogy az újítást tapasztalatcserére, illetőleg találmány­­ként való bejelentésre alkalmasnak tnlúlja-e. (5) Az elutasító határozatot részletesen indokolni kell. (ti) A vezető határozatáról a javasleltei őt írásban köteles értesíteni. (7) Munkavédelemmel, illetőleg balesetelbárítással kapcsolatos javaslat tárgyában való határozathozatal előtt a vállalat üzemi bizott­ságának társadalmi munkavédelmi felügyelőjét, illetőleg a szakszerve­zet munkavédelmi felügyelőjét meg kell hallgatni. (8) A főkonstruktőr, illetőleg a főtechnológus ügykörét érintő ja­vaslatok elfogadása előtt nevezettek véleményét ki kell kérni. • Az újítási javaslat ügyintézésének legfontosabb része a javaslat el­bírálása. Az elbírálásra a vezető — igazgató, főmérnök — köteles. Amennyiben az elbíráló annak szükségét látja, úgy még a kifüggesztés időtartama alatt intézkedik szakvélemény beszerzéséről. Az intézke­désben meg kell jelölni a szakvéleményező személyét és egy hónapnál nem hosszabb határidőt. Szakvélemény szükségessége esetén annak beérkeztétől számított két héten belül, egyébként pedig a kifüggesztési határidő utolsó napjá­tól számított két héten belül köteles a vezető határozatot hozni. Nézzük meg, milyen legyen az a szakvélemény, amely komoly segítséget nyújt az elbíráláshoz, milyen szempontokat kell figyelembe venni a szakvélemény elkészítésénél. Nyújtson segítséget a vezető ré­szére az elbíráláshoz, segítse az újítót szakmai tanácsadással, adat­szolgáltatással. A helyes szakvélemény utat mutat az újítónak célja jobb eléréséhez és elősegíti az újítás megvalósítását. Kidomborítja azokat a részeket, amelyek a javaslatban a lényeget jelentik, s ha emellett vannak olyan részmegoldások, amelyek műszakilag vagy egyéb szempontokból nem megfelelők vagy kifogásolhatók, úgy lehetőség szerint ezek módosítására tanácsot, útbaigazítást ad. Nem építő és nem lehet helyes az a szakvélemény, amely a javaslat egyes téves vagy hibás részeit emeli ki, s ennek alapján elutasítást java­sol, holott a javaslat lényegében még jó lehet és a kifogásolt rész­letmegoldások hiányosságai kiküszöbölhetők. Helyes és szükséges, hogy a szakvéleményező személyesen tár­gyaljon a javaslattevővel újításáról. A leírás sokszor nem fejezi ki érthetően a megoldás módját, a megjelölések esetleg szakmailag nem tökéletesek, ez félreértésekre adhat alkalmat. A közös megbeszélés után megítélhető, hogy figyelemmel az üzemi viszonyokra, meg­vannak-e a javaslat megvalósításához a megfelelő műszaki feltételek és hogy várható-e az újítástól hasznos népgazdasági eredmény. A sze­110

Next

/
Thumbnails
Contents