Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
VI. Nemzetközi szerződések
A KGST országok találmányi hivatalai az 1959. évi berlini konferencián határozták el az iparjogvédelmi ügyekben való együttműködést. Az ezt követően kidolgozott legfontosabb ajánlásokról az alábbiakban adunk tájékoztatást. A KGST országok találmányi hivatalai az oltalomban részesíthető találmány fogalmát a következőképpen határozták meg: "Találmánynak tekinthető valamely feladat uj, a technika ismert szintjéhez viszonyítva haladást jelentő műszaki megoldása. ” Egy másik ajánlás szerint nem tekinthető újnak a találmány akkor, ha a bejelentés szerinti műszaki megoldás a bejelentés elsőbbségének időpontjában bel- vagy külföldi nyilvános tájékoztató anyag alapján a felhasználáshoz szükséges mértékben már ismeretes volt. Egy további ajánlás szerint haladást jelent a műszaki megoldás akkor, ha a bejelentés tárgya a technika fejlődéséhez hozzájárul és a technika állásához viszonyítva műszaki előnyöket mutat, amelyeknek eredményeként a társadalom meglévő szükségleteit elégíti ki, illetve valamely szükségletet magasabb színvonalon vagy célszerűbben elégít ki. Az igénypontok egységes szerkezeti felépítésére vonatkozó ajánlás szerint a találmányi igénypont a találmány oltalmi körének megállapításához szükséges egyetlen kritérium, amely meghatározza a feltaláló vagy a szabadalmas jogait, a találmány hozzájárulását a műszaki haladáshoz. A találmány egy vagy több igénypontba foglalható. Több igénypont esetén az első igénypontnak a találmány járulékos, feltalálói tevékenység nélküli megvalósításához szükséges alapvető és legáltalánosabb jellemzőket kell tartalmaznia. Az első igénypont a főigénypont, amely nem függ a többitől. A második és a többi igénypont műszaki és jogi szempontból az első igénypontnak van alárendelve. Minden következő igénypontot az előzőre történő utalással nemcsak az első, hanem a többi megelőző igényponttal is össze lehet kapcsolni. Valamennyi igénypont a "jellemezve" szóval két részre, tárgyi körre és jellemző részre bontható. Mindkét rész csak együttesen hatályos. Ennek kidomboritása céljából minden igénypontot általában egyetlen mondatba kell foglalni. A tárgyi kör a találmány tárgyának megfelelő, már ismert műszaki megoldások jellemző adatait tartalmazza. Az igénypont, vagy ha több igénypont van, az első igénypont tárgyi körének első szavaiban pontosan meg kell ismételni a találmány címét. A jellemző rész az uj szakmai jellemző adatokat tartalmazza a találmány céljának megadásával vagy anélkül. A találmány megkülönböztető részadatait zárójelbe tett számokkal vagy betűkkel kell megjelölni, ezeknek meg kell egyezniük a találmány leírásához mellékelt rajzon feltüntetett jelzésekkel. A jogi fogalmak egységesítésén túlmenően igen jelentős konkrét jogegységesitési intézkedést tartalmaznak a KGST Tudományos és Műszaki Kutatásokat Koordináló Állandó Bizottságának tizedik és tizennegyedik ülésén elfogadott, a közösen végzett kutatásokkal kapcsolatos egyes találmányi kérdésekre vonatkozó ajánlások. (Közzétéve a 869. 072^1969. (VII. 8.) KGM sz. közleménnyel.) Ezeknek az ajánlásoknak jelentőségét fokozza, hogy az aláíró KGST országok bejelentették, miszerint ezeket az ajánlásokat más - nem a KGST keretében- 80 -
