Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

V. A műszaki fejlesztés és iparjogvédelem állami szervei

sa során a szabály tartalmát, ill. alkalmazási körét jobban tükröző mü szaki ismeret” kifejezést használjuk. E rendelkezések végrehajtása érdekében tette közzé a Külkereskedelmi Minisztérium Jogi Osztálya a licenciaszerződések engedélyezési rendszeréről szóló (Kk. É. 14.) közleményt 1969-ben. Ennek rendelkezéseit a következők­ben foglaljuk össze: Műszaki ismeret külföldi hasznosítása esetén a vállalat a szerződés alá­írása után annak hatósági engedélyezését a szerződés két példányának csatolá­sa mellett formanyomtatványon kéri a Minisztérium Engedélyezési Osztályától, amely döntéséről a kérelmező vállalatot értesíti. Külföldi műszaki ismeret megszerzése esetén az előzetes tárgyalási en­gedélyt a Minisztérium illetékes kereskedelemfejlesztési és termelési főosztá­lya adja meg. Az előzetes tárgyalási engedély kiadása előtt a kereskedelemfej­lesztési és termelési főosztály a vételnek a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos kihatásait, a gyártás bevezetésének külkereskedelmi kihatásait, a szükséges műszaki feltételek biztosítottságát, a megvenni szándékozott jogoknak az érté­kes itési elképzelésekkel és lehetőségekkel való összhangját, a gyártás beveze­tése időpontját és egyéb gazdaságossági adatokat tesz vizsgálat tárgyává. Külföldi műszaki ismeret megszerzését biztositő licenciaszerződés alá­írása után a vállalatnak a hatósági jóváhagyást a szerződés 2 példányának csa­tolása mellett formanyomtatványon kell kérnie a Minisztérium Engedélyezési Osztályától és a 2 példányban megküldött kísérőlevélben nyilatkoznia kell azok­nak az esetleges feltételeknek a teljesítésével kapcsolatban, amelyeket az em­lített előzetes tárgyalási engedély előirt. A szerződés hatósági jóváhagyásáról az Engedélyezési Osztály dönt és döntéséről tájékoztatja a vállalatot. A licenciaimporthoz kapcsolódó esetleges áruimport engedélyezését az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalma engedélyezésének rendjéről szőlő 3/1967. (XI. 26.) KkM számú rendelet előírásaival összhangban, a vál­lalatnak külön kell kérnie. Fontos külkereskedelmi igazgatási rendelkezést tartalmaz a vállalatok külkereskedelmi tevékenységi körének közelebbi meghatározásáról szóló 23/ 1970. (Kk. E. 25.) KkM. sz. utasítás 8. § -ais. Eszerint találmányok külföldi hasznosításával, illetve külföldi találmányok megszerzésével az arra külke­reskedelmi tevékenységi kör szerint kifejezetten illetékes, illetve az a külke­reskedelmi vállalat, vagy külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított vállalat foglalkozhat, amelynek külkereskedelmi tevékenységi körébe a talál­mány felhasználásával gyártott termék exportja, ill. importja tartozik. Ha azon­ban a találmány külföldi hasznosítása, ill. a külföldi találmány megszerzése gép (berendezés) exportjával, importjával kapcsolatos, ilyen tevékenységet a gép (berendezés) exportjára, ill. importjára külkereskedelmi tevékenységi kör szerint feljogosított vállalat végezhet. Ezek mellett az átfogó, az egész országra kiterjedő hatályú iparjogvé­delmi tárgyú rendelkezések mellett több felügyeleti szerv adott ki iparjogvé­delmi tárgyú jogszabályokat. Ezek közül a jogszabály hatálya érvényesülési körének tekintetében sajátos, gazdaságirányi tásunk jelenlegi rendszerét kife­jező jogszabály a külföldi műszaki ismeretek megszerzéséről szóló 1/1970.- 65 - .

Next

/
Thumbnails
Contents