Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

IV. Szabadalmazható és a szabadalmazás köréből kizárt találmányok

rő. Vannak országok, ahol mind a gyógyszerek, mind pedig az élelmiszerek, sőt a vegyitermékek is (uj vegyületek) szabadaiomképesek (pl. Amerikai Egyesült Államok), más országokban a vegyitermékek szabadalomképesek ugyan, de élelmiszerek és gyógyszerek nem, ismét más országokban gyógyszerekre csak rövidebb idejű oltalom kapható stb. Általános azonban, hogy az élelmiszerek, gyógyszerek és vegyitermékek előállítására vonatkozó eljárások szabadalmaz - hatők.

Ezen termékek szabadalmi oltalomból való kizárása azon a meggondoláson alapul, hogy különleges társadalmi és gazdasági jelentőségük van. Éppen ezért a vonatkozó kizárólagos jog a társadalomra és a népgazdaságra is hátrányos lehet. A termék előállításánál az alkalmazott termelési eljárásra engedélyezhető szabadalom, sőt az eljárásra vonatkozó oltalom a vele közvetlenül előállított termékre is kiterjed. Ugyanakkor ugyanazon termék esetleg más - esetleg szintén szabadalmazott - eljárással is előállítható lehet.

b) A jogszabállyal vagy a társadalmilag elfogadott erkölcsi normákkal ellenkező találmányok - mint említettük - szintén ki vannak zárva a szabadalmazhatóság köréből. Természetesen előfordulhat, hogy a tudomány és technika fejlődésével az ilyen természetű jogszabályok, vagy erkölcsi normák változhatnak: Ebben az esetben a jogszabály változásai az illető találmányok szabadalmazhatóságánál is változásokat idéznek elő. Az Szt. 6. § (3) b) pontjának azon kitétele, amely szerint: ".. .kivéve, ha a jogszabály a terméknek csak a forgalmát korlátozza”, a Párizsi Uniós Egyezmény előírásán alapul és azt jelenti, hogy például valamely gyógyszer előállítási eljárására nem tagadható meg a szabadalmi oltalom azon az alapon, hogy az illető gyógyszer atban az országban nem hozható forgalomba, mert ezt a jogszabály tiltja. Előfordulhat, hogy a gyógyszert például exportra kívánják gyártani, ami viszont nem tilos. A kapott szabadalom azonban nem jogosítja fel a szabadalmast, hogy a gyógyszert a jogszabály ellenére belföldön forgalomba hozza.

c) A korábbi elsőbbségű szabadalom, amelynek tárgya egyezik a találmány tárgyával, rontja a későbbi bejelentésü találmány újdonságát és amint azt már a korábbiakban részletesen tárgyaltuk (IV. Fej. 2. pont), megakadályozza a szabadalom megadását a találmány tárgyára.

Ugyanez a pont intézkedik arról is, hogy amennyiben az egyezés egy korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával csak részleges, akkor a találmányra a szabadalmi oltalmat csak a megfelelő korlátozással lehet megadni.

Előfordulhat és gyakran elő is fordul olyan eset, amikor két hasonló tárgyú szabadalmi bejelentés közül a korábbi teljes egészében, vagy egyes részeiben tartalmazza a későbbi elsőbbségű bejelentés anyagát. Ilyenkor - minthogy egyik anyag sincs publikálva, tehát az ujdonságrontás klasszikus esete nem áll fenn - igényrontásról beszélünk. Föltéve, hogy a vizsgálat során az OTH észreveszi ezt a körülményt, a későbbi elsőbbségű bejelentés engedélyezési eljárását felfüggeszti a korábbi elsőbbségű bejelentésre vonatkozó eljárás befejeztéig és $z igénypontok összevetése alapján veszi figyelembe a korábbi elsőbbségű bejelentésnek a későbbire gyakorolt igényrontó hatását. Előfordulhat azon- 55 -