Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
IV. Szabadalmazható és a szabadalmazás köréből kizárt találmányok
Általában egy anyagnak másik anyaggal való helyettesítését a gyakorlatban szintén nem szokták szabadalmazható találmánynak tekinteni, de itt is előfordulhatnak határesetek, amikor a kérdés eldöntése nem egyszerű. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik az aggregáció és kombináció kérdése. Aggregációnak ismert elemek olyan csoportosítását nevezzük, amelyben minden elem csak a csoportosításon kívüli eredeti hatásával jelenik meg és a csoport teljes hatása az egyes elemek hatásainak összegeként jelentkezik; ezen túlmenő hatás vagyis olyan, amely az egyes elemek egymásra hatásából származik, nem jelentkezik. Az ilyen fajta csoportosítás nem elégíti ki a szabadalmazás feltételeit. Ha azonban a csoportosításban résztvevő elemek kölcsönös hatása következtében uj műszaki hatás lép fel, kombinációról beszélünk és az adott esetben már szabadalmazható találmányt képviselhet, éppen ezen műszaki többlethatás folytán. Ez különösen akkor áll fenn, ha ez a műszaki hatás uj, vagy nem volt várható és éppen ezáltal válik a megoldás uj szükségletek kielégítésének forrásává. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az aggregáció és a kombináció általában a gyakorlatban nem szokott olyan tisztán jelentkezni, amint azt itt leírtuk és a szubjektív megítélés jelentős szerepet játszhat az ilyenkor kialakuló vitában, amelynek eldöntése nem mindig egyszerű és nem mindig egyértelmű. Az eljárásoknál előfordulhat, hogy az egyes szokásos műveletek sorrendjét változtatja meg a feltaláló és elképzelhető, hogy ettől a sorrendiségtől függően esetleg az eddigiekkel szemben kedvező többlethatás jön létre. Ilyen esetben ugyancsak vizsgálat tárgya az a körülmény, hogy ez a többlethatás alapját képezheti-e a szabadalmazhatóságnak. b) Haladó jelleg Az Szt. 3. §-a a haladó jelleg tekintetében a következő meghatározást adja; "A technika adott állásához képest haladást jelent a megoldás, ha annak révén eddig ki nem elégített szükséglet elégíthető ki, vagy valamely szükséglét az eddiginél előnyösebben elégíthető ki." Ez a tömör meghatározás a törvény miniszteri indokolása szerint általában akkor tekinti a találmányt haladónak, ha hozzásegíti a társadalmat az emberi szükségletek nagyobb mennyiségben, jobb minőségben, magasabb színvonalon, olcsóbban és biztonságosabban való kielégítéséhez, vagy növeli a gyártott termékek piacképességét, kedvezően befolyásolja az értékesítési feltételeket, csökkenti a termék termelési költségszíntjét stb. Természetesen a haladás kérdése - éppen azért, mert sok összetevőnek eredményeként jöhet létre - megítélésében bizonyára különböző mérlegelésekre és vitákra adhat alkalmat. Elképzelhető ugyanis,hogy bizonyos előnyös feltételek esetleg csak más feltételek hátrányos alakulása mellett biztosíthatók. Előfordulhat tehát, hogy minőségi javulás a találmány félhasználásával csak bizonyos költségnövekedés mellett biztosítható és miközben a minőség javulása előnyösen befolyásolja a termék piacképességét, a nagyobb költségráfordi- 52 -