Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

III. Újdonság, újdonságvizsgálat, szabadalomkutatás

Néha a vizsgálat tárgyát technológia (eljárás) + a megvalósításhoz szükséges berendezések képezik. Ilyenkor a kutatást mindkettőre külön-külön el kell végeznünk, mert lehetséges, hogy eljárásunk nem ütközik idegen szabadalomba (sőt még saját szabadalmat is kaptunk rá), viszont a berendezések közül pl. egy szivattyú igen.

A fenti példához kapcsolódva hangsúlyoznunk kell, hogy még a saját magunk által szabadalmaztatott megoldás is ütközhet más szabadalmába (un. függő szabadalom, lásd VII. Fej. 9. pont), igy a szabadalomkutatást tulajdonképpen még az esetben is el kell végeznünk, ha az saját szabadalom tárgyát képezi. Az idevonatkozó "klasszikus" példa a gőzgép. Az első gőzgép ugyanis egyhengeres volt, a fejlődés során azután kéthengeres készült. Mivel ez újdonságot jelentett, sőt a mai értelemben is haladó jellegű volt, természetszerűleg szabadalmaztatni lehetett. A kéthengeres gőzgép azonban annak ellenére, hogy az szabadalmat képezett, ütközött a régebbi egyhengeres gőzgép szabadalomba az előbbi igénypontjainak eléggé általános jellegű fogalmazása révén.

Mint már említettük, az azonosság vagy eltérés megállapításánál elsősorban a talált szabadalom fő igénypontja mértékadó. Azt kell tehát megállapítanunk, hogy a fő igénypont mennyire egyezik meg a vizsgált tárggyal, vagy eljárással. Ha megállapítható, hogy az igénypont valamennyi jellegzetessége szerepel a vizsgált megoldásban, többnyire közömbös az, hogy a megoldás ezen felül még további jellemzőkkel is rendelkezik. Erre példa a következő:

Tételezzük fel, hogy a vizsgálat tárgya szerszámgép és a kutatás során feltárt szabadalom 1. igénypontja igy szólna: "Gyors forgásu szerszámgép, jellemezve hosszirányban homorú fog alakú fogaskerekekkel". Ez esetben, ha a vizsgált szerszámgép e jellemzőkkel rendelkezik, tehát gyorsforgásu és hosszirányban homorú fogaskerekei vannak, úgy ütközik a feltárt szabadalomba, annak ellenére, hogy ezenfelül még több olyan további jellemzővel rendelkezik, amelyek a feltárt szabadalomban nem szerepelnek.

Megemlítjük még azt is, hogy termékünk nemcsak harmadik személy szabadalmába, hanem - azon országokban, amelyek ezen intézményt ismerik - használati mintájába is ütközhet (lásd VII. Fej. 9. pont). így a kutatást ezen országokban a használati mintákra nézve is célszerű elvégeztetni.

Végül hangsúlyoznunk kell, hogy a szabadalmak territoriális hatályúak, országhatárokhoz kötöttek. így saját hazai szabadalom pl. semmiféle biztosítékot nem jelent arra nézve, hogy harmadik személynek níncsen-e hasonló szabadalma pl. Indiában, miértis a szabadalomkutatást még akkor is el kell végeznünk, ha aszóbanforgó exporttermék saját szabadalmat képez.- 45 -