Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

III. Újdonság, újdonságvizsgálat, szabadalomkutatás

A későbbiek során látni fogjuk azt, hogy a szabadalmas (vagy régebbi el­nevezéssel: szabadalom tulajdonos) engedélye nélkül tilos a szabadalom által védett terméket forgalomba hozni, vagy eljárást alkalmazni abban az országban, ahol e szabadalom fennáll. Éppen erre való tekintettel egy-egy gyártmány bel­vagy külföldi forgalombahozatala, vagy egy eljárás alkalmazásbavétele előtt tisztázni kell azt, hogy az nincsen-e mások javára szabadalmaztatva. Ha ugyanis mások javára a termék vagy az eljárás szabadalmaztatva lenne és azt a szabadalmas engedélye nélkül alkalmazzuk, úgy szabadalombitorlást (IX. Fej. 2. pont) követünk el, annak összes következményeivel együtt, éspedig füg­getlenül attól, hogy a szabadalmas jogait tudatosan vagy tudtunkon kivül sértet­tük meg. Tekintettel arra, hogy a szabadalombitorlás jogkövetkezményei közé nem­csak a jogtalan használat eltiltása tartozik, hanem az ily módon készült és for­­galombahozott árut el is kobozhatják, sőt kártérítési kötelezettségünk is kelet­kezhet, világos, hogy érdekünk az ilyen cselekmény elkerülése. Éppen ezért olyan jelentős a szabadalomkutatás szerepe. Tudnunk kell azt, hogy ha valamely országban (pl. éppen Magyarorszá­gon) egy termék, vagy eljárás nem áll szabadalmi oltalom alatt, úgy ott még akkor is gyártható, ill. forgalombahózható, ha történetesen egy vagy több má­sik országban szabadalmaztatva van. Azokba az országokba azonban, ahol a szabadalom fennáll, e termék persze nem szállítható, ill. ott az eljárás nem gyakorolható. Ebből világosan következik, hogy a kockázatmentes export elő­feltétele a termék, ill. eljárás szabadalmi helyzetének szabadalomkutatás ut­ján történő tisztázása. Megjegyzendő, hogy korábban exporttermékekre vonatkozó belföldi szál­lítási szerződések elő is Írták, hogy mit köteles a szállító és mit köteles a megrendelő tenni annak érdekében, hogy a szabadalmi helyzet tisztázódjék. Minthogy ma az export részben nem szállítási szerződéses formában, hanem más konstrukcióban (bizományosi, pool stb.) bonyolódik, részben pedig egyre több iparvállalat saját termékeit maga exportálja, e kérdés rendeletileg sza­bályozva ugyan nincsen, viszont minden, az exportban résztvevő vállalatnak elsőrendű érdeke, hogy az exporttermékek szabadalmi helyzetét tisztázza, a belkereskedelmi vállalatoknak pedig, hogy ugyanezt tegyék a hazai piacon for­galomba kerülő árukkal, mig a termelő üzemek az általuk alkalmazott eljárá­sok szabadalmi helyzetét kell, hogy saját érdekükben tisztázzák. Megjegyezzük, hogy a szabadalomkutatás kifejezés helyett szokás a sza­badalmi tisztaság vizsgálat elnevezést is használni, sőt pl. a Német Demokra­tikus Köztársaságban külön fogalmat, a "Patentreinheit’\ "Szabadalmi tiszta­ság") fogalmát állították fel olyan gyártmányok, eljárások megjelölésére, ame­lyek szabadalmi helyzete tisztázott. Más szocialista országokban is ismert a "Szabadalmi tisztaság” fogalma.- 42 -

Next

/
Thumbnails
Contents