Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

III. Újdonság, újdonságvizsgálat, szabadalomkutatás

Mindezen eltérések kiküszöbölésére 1954-ben az "Európa Tanács" egységes nemzetközi osztályozást dolgoztatott ki, amelyet több ország átvett (1962-ben hazánk, valamint a többi KGST ország is), egyelőre úgy, hogy többnyire a saját nemzeti osztályozással együttesen használják.

A nemzetközi osztályozás, amelynek bevezetésére egyre több államban kérül sor, 8 főcsoportba sorolja a szabadalmakat, amelyek mindegyike több alcsoportot tartalmaz. Ezek osztályokra és alosztályokra tagozódnak.

Ahhoz természetesen, hogy e többnyire bonyolult osztályozásokat használni tudjuk, mindenkor át kell tanulmányoznunk az azokhoz fűzött magyarázatokat. így pl. a,nemzetközi osztályozásban az egyes termékekre vonatkozó alosztályok azok előállítására vonatkozó eljárásokat, sőt az előállításhoz szükséges berendezéseket is magukban foglalják, kivéve, ha azokra külön alosztály van. Ezzel szemben a készülékekre, vagy gépekre vonatkozó alosztályok nem ölelik fel azok előállításának eszközeit, vagy használatuk módját. Hasonlóképpen az egyes munkaműveletekre vagy eljárásokra vonatkozó alosztályok az azokhoz szükséges gépeket, berendezéseket magukban foglalják, de már az Így készített termékre nem terjednek ki. Az építményekre vonatkozó alosztályok felölelik nemcsak az építményeket, hanem azok előállításának különleges módszereit is, de már az ehhez szükséges gépekre nem terjednek ki stb.

Bármelyik fajta osztálymutatóban való eligazodást elősegítik az azon osztálymutatőhoz tartozó cimszavas mutatók, amelyek az egyes címszavak mellett feltüntetik, hogy a vonatkozó szabadalom melyik osztályba, alosztályba, csoportba tartozik. Természetesen mindezek csupán segédeszközök, az osztálymutatókban való jó eligazodást elsősorban gyakorlattal lehet megszerezni. Ez nyújt ugyanis csak segítséget az elkerülhetetlen határeseteknél (vagyis amikor a keresett műszaki megoldás több osztályba, vagy alosztályba, csoportba sorolható). A határeseteknél egyébként mindig célszerű mindegyik lehetséges osztályban vagy csoportban levő szabadalmi leírásokat átnézni.

B) Az újdonságvizsgálat lényege és elvégzésének módja

Az ujdonságvizsgálat feladata annak megállapítása, hogy a műszaki megoldás rendelkezik-e olyan uj jellemzőkkel, amelyek alapján az az újdonság szempontjából szabadalmaztatható találmánynak minősíthető. Ennek során tehát megállapítandó, hogy a vizsgált műszaki megoldás, vagy ahhoz hasonló megoldás nyilvánosságra került-e már, vagyis fel kell deríteni a vizsgált műszaki megoldással kapcsolatban a technika állását a bejelentés napjáig.

Amint azt a későbbiekben (IV. Fej.) látni fogjuk, a találmánynak az újdonságon kívül még egyéb jellemzőkkel is kell rendelkeznie ahhoz, hogy az szabadalmaztatható legyen. E jellemzők jelentős részének elbírálásakor pedig éppen a technika állását veszi alapul. Éppen ezért hangsúlyoznunk kell, hogy az ujdonságvizsgálat során nemcsak arra kell törekedni, hogy a vizsgált megoldással teljesen_ megegyező megoldás létezik-e, hanem azt is, hogy hasonló megoldás van-e és az milyen, továbbá adott esetben azt is, hogy ugyanazt a- 39 -