Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

III. Újdonság, újdonságvizsgálat, szabadalomkutatás

Mindezen eltérések kiküszöbölésére 1954-ben az "Európa Tanács" egy­séges nemzetközi osztályozást dolgoztatott ki, amelyet több ország átvett (1962-ben hazánk, valamint a többi KGST ország is), egyelőre úgy, hogy több­nyire a saját nemzeti osztályozással együttesen használják. A nemzetközi osztályozás, amelynek bevezetésére egyre több államban kérül sor, 8 főcsoportba sorolja a szabadalmakat, amelyek mindegyike több alcsoportot tartalmaz. Ezek osztályokra és alosztályokra tagozódnak. Ahhoz természetesen, hogy e többnyire bonyolult osztályozásokat hasz­nálni tudjuk, mindenkor át kell tanulmányoznunk az azokhoz fűzött magyaráza­tokat. így pl. a,nemzetközi osztályozásban az egyes termékekre vonatkozó al­osztályok azok előállítására vonatkozó eljárásokat, sőt az előállításhoz szük­séges berendezéseket is magukban foglalják, kivéve, ha azokra külön alosz­tály van. Ezzel szemben a készülékekre, vagy gépekre vonatkozó alosztályok nem ölelik fel azok előállításának eszközeit, vagy használatuk módját. Hason­lóképpen az egyes munkaműveletekre vagy eljárásokra vonatkozó alosztályok az azokhoz szükséges gépeket, berendezéseket magukban foglalják, de már az Így készített termékre nem terjednek ki. Az építményekre vonatkozó alosztá­lyok felölelik nemcsak az építményeket, hanem azok előállításának különleges módszereit is, de már az ehhez szükséges gépekre nem terjednek ki stb. Bármelyik fajta osztálymutatóban való eligazodást elősegítik az azon osztálymutatőhoz tartozó cimszavas mutatók, amelyek az egyes címszavak mellett feltüntetik, hogy a vonatkozó szabadalom melyik osztályba, alosztály­ba, csoportba tartozik. Természetesen mindezek csupán segédeszközök, az osztálymutatókban való jó eligazodást elsősorban gyakorlattal lehet megsze­rezni. Ez nyújt ugyanis csak segítséget az elkerülhetetlen határeseteknél (vagyis amikor a keresett műszaki megoldás több osztályba, vagy alosztályba, csoportba sorolható). A határeseteknél egyébként mindig célszerű mindegyik lehetséges osztályban vagy csoportban levő szabadalmi leírásokat átnézni. B) Az újdonságvizsgálat lényege és elvégzésének módja Az ujdonságvizsgálat feladata annak megállapítása, hogy a műszaki meg­oldás rendelkezik-e olyan uj jellemzőkkel, amelyek alapján az az újdonság szempontjából szabadalmaztatható találmánynak minősíthető. Ennek során te­hát megállapítandó, hogy a vizsgált műszaki megoldás, vagy ahhoz hasonló megoldás nyilvánosságra került-e már, vagyis fel kell deríteni a vizsgált mű­szaki megoldással kapcsolatban a technika állását a bejelentés napjáig. Amint azt a későbbiekben (IV. Fej.) látni fogjuk, a találmánynak az új­donságon kívül még egyéb jellemzőkkel is kell rendelkeznie ahhoz, hogy az szabadalmaztatható legyen. E jellemzők jelentős részének elbírálásakor pedig éppen a technika állását veszi alapul. Éppen ezért hangsúlyoznunk kell, hogy az ujdonságvizsgálat során nemcsak arra kell törekedni, hogy a vizsgált meg­oldással teljesen_ megegyező megoldás létezik-e, hanem azt is, hogy hasonló megoldás van-e és az milyen, továbbá adott esetben azt is, hogy ugyanazt a- 39 -

Next

/
Thumbnails
Contents