Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)

II. A műszaki alkotások fajai és keletkezése

Tisztességtelen versenyről szólő törvény (Tvt), továbbá nálunk a tervezésekre vonatkozó újabb jogszabályok; a know how-ra vonatkozólag elsősorban a Tvt, esetleg a Szjt, továbbá a polgári jogi általános jog szabályainak bizonyos részei, és ugyancsak ezen jogszabályok alkalmazhatók bizonyos esetekben a consulting tevékenységre is. E műszaki alkotásokat ma még nem is nagyon tekintik az iparjogvédelem alá esőnek, ilyen irányzat azonban elsősorban a know-bow-nál újabban tért hódit. Mindezen kérdéseket részletesebben a későbbiekben (XI. Fej. ) fogjuk tárgyalni.

Arra való tekintettel, hogy az utóbb emlitett műszaki alkotási formáknál a szerződéses átadással is lehet oltalmat biztosítani, a szerződéses kérdéseket külön (XIII. -XV. Fej.) tárgyaljuk részletesen.

Végül meg kell emliténünk, hogy ugyanazon műszaki alkotás tartozhat egyidejűleg több oltalmazható kot egóriába, ill. eshet több fogalom alá is. így pl. az ujitás lehet egyidejűleg know how, vagy válhat belőle szabadalom; egy műszaki megoldás lehet részben szabadalmaztatva, részben viszont a know how fogalomkörébe tartozhat. Ehhez viszont annyit kell még megjegyeznünk, hogy a műszaki megoldás szabadalmazott része nem lehet know how, minthogy azt a szabadalmi leírás kinyomtatása révén már nyilvánosságra hozták.

2. A műszaki alkotások keletkezése

Amint azt a műszaki alkotói tevékenység történeti áttekintéséből is láthattuk, a műszaki alkotások régebben lassabban követték egymást, majd egyre gyorsuló ütemben, mig végülis eljutottunk a mű szaki-tudományos forradalmához. Ennek megfelelően változtak a műszaki alkotások keletkezésének körülményei is. Ezen változás lényege abban foglalható talán össze, hogy a régebbi egyedi jellegű kísérletezgetést egyre inkább a ma rendszeres kísérleti munkája váltotta fel és ezzel párhuzamosan a mai műszaki alkotások egyre kevésbé fűződnek egy-egy személyhez, hanem sokkal inkább kollektiv tevékenység (vagy a ma használatos szóval: teamwork - csapat munka) eredményei.

A fentebb vázolt átalakulási folyamat viszonylag hosszú ideig tartott, és már kutatólaboratóriumokban folyt a kísérleti munka, amikor még mindig kiemelkedő egyéniségek tevékenységének eredménye volt egy-egy uj műszaki megoldás. E szakemberek a megoldásokhoz gyakran hirtelen felismeréssel, vagy elméleti megfontolásokkal jutottak és igy nagyszámú kutató munkáját pótolták.

Ilyen kiemelkedő feltaláló volt a közismertek közül pl. Edison, vagy a magyar Bródy Imre, aki kriptonlámpa találmányát elméleti megfontolások, merész elképzelések révén hozta létre, majd azután bizonyította elmélete helyességét a gyakorlati megvalósítással.

A mai műszaki feladatok azonban egyre kevésbé teszik lehetővé azok megoldásának ilyen keresését. A mai műszaki feladatok meglehetősen komplexek és oly széleskörű és szerteágazó műszaki ismereteket követelnek meg,- 30 -