Gazda István et al.: Találmányok, szabadalmak (Jogvédelem. Know-how. Értékesítés) (Budapest, 1971)
II. A műszaki alkotások fajai és keletkezése
b) Az általános (közismert) műszaki ismereteken felüli ismeretek alkalmazásával készült műszaki megoldás A műszaki megoldások egy, az előbbiekben tárgyaltnál kisebb, de jelentős része az általános, közismert műszaki ismereteken felüli ismereteken alapul. Nyilvánvaló azonban, hogy az ily módon készülő műszaki megoldás szükségszerűen felhasználja az általános, közismert műszaki ismereteket is. Mégis, ha a megoldás egy vagy több eleme már az általános ismereteken felüli ismeretek alkalmazását tartalmazza, úgy a jelen csoportba soroljuk. E csoportban kétféle fogalommal kell megismerkednünk, a manapság egyre nagyobb jelentőségre szert tevő know how-val és a találmánnyal. A know-how meghatározása ma még vitatott, erről részletesen a XI. Fejezetben szólunk. Mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy az nemcsak műszaki, de más területeken is jelentkezhet (pl. gazdasági, pénzügyi). Ez utóbbiakat figyelmen kivül hagyva, a műszaki know-how lényegileg a nyilvánosságra nem hozott, tehát nem is közismert műszaki alkotások gyűjtő elnevezése. A know how fogalma alá eshet tehát pl. minden olyan gyártási eljárás, utasítás, műszaki adat, terv, üzemi tudás, gyakorlat, ismeret stb. , amely, vagy amelynek lényeges része nem kerül nyilvánosságra. A know how egyébként lajstromozva sincsen, igy az minden jogi eljárás nélkül és ilyentől függetlenül létezik valamely műszaki tevékenység (sőt még inkább: többek többféle műszaki tevékenysége) eredményeként. A találmány mindenekelőtt abban különbözik az előbbi szakaszban ismertetett rutinmunkától és engineeringtől, de még a know-how-től is, hogy a tevékenység jellege is eltérő amazokétól. A feltalálásnak nevezett tevékenység ugyanis a szakértő köteles tudását meghaladó, az általános (közismert) műszaki ismeretektől eltérő uj felismeréseken alapul. Az ilyen jellegű megoldás alkotás a pus zta tényével létrejön maga a találmány és ezen a tényen nem változtat az, hogy a feltaláló alkotásától függetlenül (és igy tudomásán kivül is) azonos alkotás létezett-e már vagy sem. Ez a körülmény azonban szerepet játszik abban - mint ezt később látni fogjuk -, hogy a létrejövő alkotás, találmány olt aim az hat ő-e vagy sem. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy - álláspontunk szerint helytelenül - a mindennapi életben gyakran összekeveredik a fentiek szerint meghatározott találmány fogalma a találmányoknak csupán egy szükebb csoportjával, a szabadalmaztatható találmányokkal. Annak megítélésénél, hogy a találmányoknak e szükebb csoportjával állunk-e szemben - vagyis a szabadalmaztathatóság kellékei között - ugyanis már más elemek, éspedig az újdonság, haladás stb. is szerepet játszanak. Ezeket azonban a találmány fogalmának meghatározásánál már csak azért is hagytuk figyelmen kivül, mert a találmány ezek nélkül is megkülönböztethető az egyéb műszaki alkotásoktól. Ezen túlmenően pedig éppen ezen minősítő jellegű kellékek mibenlétének megítélése változik országonként az egyes szabadalmi törvényekben. A magyar szabadalmi jog, de a legtöbb ország szabadalmi joga sem határozza meg a találmány mibenlétét, fogalmát. A találmányok szabadalmi ol- 27 -
